
Most leszek 50 éves. Az önismereti utam elég hosszú és magányos volt. Mostanra egész sok mindenre rájöttem...de a kapcsolódás mèg mindig elég sok kihívást okoz, elsősorban önmagammal de nyilván ezáltal másokhoz is.
Kedves István, nagyon szépen köszönöm a bátorító szavakat.🙏😊Nagyon jól esik és bátorságot is ad. Azt gondolom eljutottam mostanra én is arra a pontra, hogy őszinte legyek magammal nem csak felületes dolgokban hanem mélységeiben is. De az a sok-sok réteg jól megdolgoztatott.😊 Szükségem volt minden lépésre bármilyen fájdalmas is volt. Ezt látom és már tudok hálás is lenni mindezért. Így jutottam el ide is pedig nem most regisztráltam...Így most kezdődhet a cselekvő szakasz.😉😃
Nemrég szembesültem vele, hogy nem azt az életet éltem amit valaha elképzeltem magamnak. Mindig vonzottak elméletben a kihívások, extrém sportok (eddig egyet sem próbáltam) de ezt nagyon nehezen vettem észre. A cselekvés valahogy elmaradt. Kialakítottam magamnak egy általam biztonságosnak vélt életet. Munka, család, gyerekkori barátok. Ezeket már jól ismerem. Eljutottam odáig, hogy ugyan azon az útvonalon megyek dolgozni, (lehetőleg autóval) ugyan azokkal az emberekkel találkozom...stb. Minél kevesebb új impulzus érjen. Ha elindul a vágy egy új dolog kipróbálása felé mindig beindul az önszabotázs...Most próbálom felismerni és felülírni a helyzeteket, kapcsolódni, másképp reagálni, más dolgokat csinálni mint eddig...stb. Nagy kihívásnak élem meg. Ezért vagyok itt. Ez a csatlakozás is kihívás számomra...de itt vagyok.😊
A gombot megnyomva üzenetet tudsz nekem küldeni, amit e-mailben kapok meg. Válaszolok rá, amint tudok.
Még senki sem értékelte ezt a felhasználót.