Szabi

Azt hiszem a kapcsolatunk megalkuvással indult, már rögtön az elején. Én nem akartam ezzel a lánnyal hosszú kapcsolatot, valahogy mégis maradt. Talán ráuntam ,hogy keresem az "igazit" így beértem azzal amit a gép dobott. Megalkuvásnak nyögés a vége. Egyszerűen jött velem, összecsiszolódtunk, lettek közös célok és működött, tudtunk eggyütt haladni az úton. Sokszor megkaptam " - jobban szeress engem" nem tudtam ezzel mit kezdeni valójában, hisz én szerettem őt - a magam elcseszett mintái szerint.... Hol kezdődött ,hogy már nem bírt rám felnézni mint férfira? -Nálam hol kezdődött ,hogy nem tudtam rá felnézni mint nőre? -Miért nem tudtunk erről soha beszélni? Költői kérdés, nincs válasz, kár is feszegetni, ez elment... Most már tudom, hogy a szenvedés váltotta ki végül a tudatosodást, a fejlődést. -Fel lehet nézni egy férfira nőként aki nem találja a helyét? -Fel lehet nézni egy nőre akitől nem kapsz támogatás, hitet? Komoly paradoxon ez amit ha nem sikerül feloldani, végül a kapcsolat oldódik fel benne. Végül eljutottam a megértésig. Nem hibáztatom már őt. Évekik gyűrtem, gyűröm magamban azt a karrier, életcél dolgot ,hogy nem tudom. Hát megoldotta az amazon maga... és nem volt kegyelem...

Hmm. van ügy... csak olyan messze vagyok tőle mint Makó Jeruzsálemtől... mondják... A vállalkozásomat muszáj lesz rendbetegyem addig is, fogynak a tartalékok rendesen. Pedig elengedném ,szarok mindenre tényleg, dehát pénz meg kell az élethez, az ügyhöz is nem? Jókat tudok magamon nevetni néha, meg az ügyfeleimen is :D tudom nem kéne.. ez van sorry :D. Mindenki olyan komolyan vesz mindent, mintha számítana ez az egész... ez csak anyag ,matéria... meghalunk és vége... Annó azt hittem én is ,ha belerakok anyait-apait, jó fiú leszek, becsülettel végzem a dolgom, feláldozva magam a családért, az emberekért, majd meg jön a jutalom... aha megjött... kibasztak mint macskát szarni :D lehet amúgy meg is kattantam kicsit...

Kicsit több mint fél éve egyedül... Hűű... háát keresem hogy merre még mindíg, nem könnyű. Többször hittem ,hogy túl vagyok rajta, értem mi történt és elfogadom ,hogy elbasztam.. tuk... nem tudok rajta változtatni. Aztán hirtelen fel tör valami és mintha ott lennék ahonnan indultam. Még mindig ott van belül a harag a gyűlölet .... Mikor lesz ennek vége?

Éppen egy elég nehéz időszakon megyek keresztül. 10-éves kapcsolat után egyedül kezdek előlről mindent. Eddig mindig más volt a fontos, azt hittem boldoggá tudom tenni a családom ha megteszek értük minden tőlem telhetőt, de úgy tűnik ez kevés volt. Most itt az ideje ,hogy vállalva ami nekem fontos, ami az én feladatom, rendet tegyek magam körül.