Ma Ga

A közös értékekenek és meditációs gyakorlásnak köszönhetően a sok fájdalom és stressz ellenére is barátsággal tudtunk elválni volt feleségemmel külföldön.

Személyes rossztapasztalataim, traumás csomagom miatt sokáig úgygondoltam, hogy túl nagy felelősség a gyermekválalás, mert túl sok kárt okozhatunk a gyermekünknek. Sajnos végül reakciósan az erősen negatív és depressziós anyamintámra egy mindenben az anyám jellemzőivel gyökeresen ellentétes párt választottam anyaként a gyermekemnek. Ebben nagyon felszínesnek és hirtelennek bizonyultam és az anyagilag függetel, szabadnak, bölcsnek, egészségesnek, vidámnak és tudatosnak tűnő páromról kiderült, hogy jelentős személyiségi problémái vannak, gyerekkori traumákkal amiket egy nehéz és komplikált szülés (felnőtt életem legnehezebb napja volt, pedig nem is én szültem) oly intenzíven felkavart, hogy azzal már végkép képtelen volt szembenézni. Ez végül ahhoz vezetett, hogy engem teljesen a saját családját pedig nagyrészt elutasította. A gyermekkel pedig egy számomra elérhetetlen helyre költözött. Utólag kiderült, hogy igazából mániásan gyereket akart, de a gyereknek funkcionális apát aki ott van az életében azt nem.

Kisgyermekem külfödi anyukájával próbáltam családterápiába menni illetve családjogász segítségével mediálni a gyermek Európába való visszatérése és közös nevelésének megszervezézése érdekében sikertelenül.

Magyarországon és külföldön több helyen önkénteskedtem organikus farmokon, permakultúrás helyeken, közösségekben, családoknál. WWOOF Workaway House-sitting

A 2000-es évek közepén kerültem kapcsolatba az ökofalvakkal, öko-közösségekkel. Megismerkedtem az akkori magyarországi ökofalu kezdeményezésekkel, többjükben hosszabb rövidebb ideig önkénteskedtem, barátokat is szereztem. Ennek folyamányában bekerültem az európai ökofalu hálózatba is. Számos ökofalut, öko-közösséget látogattam meg és önkénteskedtem ott, Németországban, Olaszországban, Ausztráliában, Új-Zélandon. 11 éves tagságom egy kis külföldi meditációs közösségben szintén jelentős bár más jellegű közösség építési tapasztalat volt.

11 évig voltam gyakorló tagaj - külföldön - egy kicsi de erős meditációs közösségnek egy karizmatikus ember körül. Ebben a közösségben meg is házasodtam. A közös értékek és a meditáció mentén egy mély, őszinte párkapcsolatom volt a feleségemmel ami végül a közösség és a vezető befolyása és nyomása miatt válással végződött. A volt feleségem jött el előbb ebből a társaságból és ő modta ki először ezt a markáns minősítést, hogy ez egy szekta amiben voltunk. Korábban egyébént külsősként (azaz nem hívőként) dolgoztam egy magyarországi vallási közösség alkalmazásában aminek szintén erős szektás jellege van. Ez az időszak is nagy hatással volt rám és befolyásolta a későbbi lépéseimet az életben...

2005. tavaszán 2 diplomás, “sikeres” karrier alkalmazottként szakítottam 5 év után a párommal, összetörtem a kocsimat, eladtam a lakásom és végül kirugtak a munkahelyemről egy tanácsadó cégtől. Akkor eldöntöttem, hogy elindulok és megtalálom amit szeretek csinálni - ami belőlem természetesen jön, a helyemet, a hivatásomat, a páromat a világban… Azóta nagyon sokmindent csináltam, mentem keresztül, tapasztaltam meg. És éltem különböző helyeken. (Ökofalvak, vallási közösségek Magyarországon és a világban. Sikeres majd bukott befektető, ökofalu tervező, permakultúrás kertész, aktivista, ketész, temetői kertész (még sírásó és krematórium operátor is), meditációs “szekta” tag majd 12 évig Ausztráliában. Önellátó kertész és család”fő” Azori-szigeteken. )

Hosszú keresés után megtaláltam a helyemet a világban amikor megszületett a kisfiam akit mindennél és mindenkinél jobban szeretek. Mellette a helyemen voltam. Életem legnagyobb fájdalma amit nem is hiszem, hogy valaha meg lehet gyógyítani, hogy a kisfiamat az anyja elvette tőlem és elvitte egy olyan országba ahol én nem élhetek. Elszakította tőlem, nem láthatom és nem lehetek vele az apjaként.

Felnőtt életem két legmeghatározóbb élménye tartozik ide. Hosszú keresés után megtaláltam a helyemet a világban amikor megszületett a kisfiam akit mindennél és mindenkinél jobban szeretek. Mellette a helyemen voltam. Életem legnagyobb fájdalma amit nem is hiszem, hogy valaha meg lehet gyógyítani, hogy a kisfiamat az anyja elvette tőlem és elvitte egy olyan országba ahol én nem élhetek. Elszakította tőlem, nem láthatom és nem lehetek vele az apjaként.

Életem egyik - ha nem - legkellemesebb, legnyugodtabb, legtisztább és érzelmi játszmáktól, manipulációtól legmentesebb kapcsolata egy egy éves szeretői viszony volt. Aminek szintén pozitív hozadéka volt, hogy a házasság közben illetve utána rendbe jött, gyerekek születtek és nőttek fel az azótak is egyben lévő családban.

Erősen ambivalens érzésemi és tapasztalataim vannak minden vallással és általában a spiritualitással kapcsolatban, mert úgy látom, hogy sokkal inkább félelmekben illetve az azokra adott reakciókban gyökereznek mint elsőre azt gondolnánk. Számomra kétségtelen viszont, hogy van valamilyen magasabb rendező elv/erő/talán entitás (Isten) ami számára az emberi szabadság nagyon fontos alapérték (ezért van szerintem oly sok szenvedés az emberi életben).