Egy nap elővettem egy papírt és egy tollat. Úgy döntöttem, leírom a testi tüneteimet, hogy végre szembenézzek velük. Ahogy a sorok csak gyűltek és gyűltek, a két A/4-es papír szinte megtelt, és én sírva fakadtam. 34 éves voltam, és úgy éreztem, több panaszom van, mint a nagymamámnak valaha volt. Látszólag mindenem megvolt: középvezetői állás, férj, két gyerek, kertes ház, és az ezekhez kapcsolódó végtelen feladatok. De valahol útközben elveszítettem önmagamat – és az erőforrást, ami ahhoz kell, hogy mindenhol helytálljak. Heti rendszerességgel gyötörtek 15 órás migrénes rohamok, amelyek még az azt követő napjaimat is tönkretették. Ugyanilyen gyakorisággal becsípődtek idegek a hátamban és a derekamban. És ez csak a jéghegy csúcsa volt. Akkor még nem értettem, hogy minden az életenergiáról szól. Csak azt tudtam: ez így nem mehet tovább. A változás első lépése Ekkor már rá mertem nézni a helyzetemre. Be kellett látnom, hogy az orvosok csak a tüneteimet tudják kezelni. Eközben a gyógyszerek mellékhatásai újabb terheket róttak rám. Egyértelművé vált, hogy a probléma mélyebben gyökerezik. Ekkor kezdtem el nyitni az alternatív gyógymódok felé. A kezembe került egy könyv a pszichoszomatikus betegségekről, és minden tünetemhez elolvastam, mit üzen a testem. Az üzenetek rávilágítottak arra, hogy a testem folyamatosan próbál beszélni hozzám – én viszont eddig nem figyeltem rá. Döntés a változásért Pár nap elteltével meghoztam életem egyik legnagyobb döntését: elengedtem mindent, amihez a ragaszkodásom végül az életembe kerülhetett volna. Beláttam, hogy már ami már nem szolgál. Fájdalmas, mégis felszabadító lépés volt. Úgy éreztem, feladom a régi életemet – de valójában egy teljesebb, igazibb önmagamra találtam rá. Az eredmények nem várattak magukra. Pár hét alatt az összes testi tünetem megszűnt. Azóta megtanultam, hogy a testem mindig üzen, és én figyelek rá. Kommunikálok vele, és gondoskodom róla. Stresszoldó módszereket sajátítottam el, amelyek az életem részévé váltak. A tanulság Ma már tudom, hogy a testünk tünetei nem ellenségek – hanem útmutatók. Segítenek rávilágítani arra, mi az, amin változtatnunk kell, hogy harmóniába kerüljünk önmagunkkal. Amikor hajlandóak vagyunk figyelni és lépni, a változás mindig elhozza a gyógyulást – nemcsak a testnek, hanem a léleknek is. Ez a történet azóta is meghatározza az életemet, és segít abban, hogy másokat is támogassak az úton, amely elvezet a belső egyensúly és a valódi életöröm felé. 🌟
"Én teljesen jól vagyok, csak ez a rohadt viszketés egyre erősebb. Már aludni sem tudok tőle" Emlékszem, így mutatkoztam be az első terápiás ülésemen. Sikeresnek mondható tanulmányok, felfelé ívelő karrier, anyagi sikerek, emberi kapcsolatok garmadája, nagyratörő tervek. Legyőzhetetlennek éreztem magam. Valami viszont belül fojtogatott. De beismerni sem tudtam magamnak, nemhogy megfogalmazni, mi lehet az.