Kialakult bennem egy világos kép ( https://egyenlo-reszes-onfejleszto-kozosseg.mozellosite.com/kezdolap/) arról, hogy mi lehetne az emberi élet, az emberi kapcsolódások legjobb alapja, fókusza.
Úgy érzem, hogy én azért születtem, hogy ezt próbáljam megvalósítani, képviselni. Ehhez keresek társakat.
Ha megszólít, ha érdekel ez az újfajta élet, irány, fókusz, közeg, akkor ezt nyugodtan jelezd. Illetve, ha bármilyen kérdésed van a dologgal kapcsolatban azt is nyugodtan felteheted.
Üdv Útonjárók!
Ebben a karácsonyi időszakban gyakrabban gondolhatunk Jézusra is. Bár alapvetően a keresztény vallás, egyház, fogalmak nem túl komfortosak számomra, mégis tudom úgy nézni, érezni, hogy Isten, Jézus és a Sakktáblafókuszú Önfejlesztő Közösség is lényegileg a kapcsolódásról, a szeretetről szól. A SÖK miért és hogyan?
A SÖK-ben minden résztvevő őszintén hiszi, hogy mindenki számára az a legjobb, ha minden résztvevő rendszeresen, őszintén vesz részt, van jelen a közösségben, egységben. A közös sakktáblához mindenki egyforma mértékben szükséges, nélkülözhetetlen. Így hozzuk létre a közeget, amely kedvező táptalajt biztosít a személyes fejlődésekhez, kibontakozásokhoz.
Most nézzünk meg néhány idézetet és vessük össze a SÖK-kel!
"Ti pedig ne hivassátok magatokat mesternek, mert egy a ti Mesteretek, ti pedig mindnyájan testvérek vagytok."
"Az az én parancsolatom, hogy szeressétek egymást, amiként én szerettelek titeket."
A SÖK-ben a résztvevők között nincs hierarchia, ugyanakkor minden résztvevő hierarchikusan, a közös nagyobb sakktábla orientációjának megfelelően működik. Fontos, hogy a tagok közötti hierarchiamentesség nem azon alapul, hogy megvizsgáltuk a résztvevők tudásait, tapasztalatait és arra jutottunk, hogy ezek mindenkinél minden területen egyformán fejlettek, ezért nem indokolt a hierarchikus működés. A SÖK szerint alapvetően nem kell és nem hasznos ilyesmivel foglalkozni. A hierarchiamentesség alapja az, hogy a résztvevők az éppen aktuális személyes tartalmaikkal (tudásaikkal, tapasztalataikkal, helyzeteikkel stb.) azonos őszinteséggel, kb. azonos mértékben, súllyal vesznek részt a közösségben, az egységben, a közös sakktábla kialakításában
"Ahol ketten vagy hárman összegyűlnek az én nevemben, ott vagyok közöttük."
"Arról ismeri meg mindenki, hogy a tanítványaim vagytok, ha szeretitek egymást."
"És a kettő egy testté lesz; úgy hogy többé nem két test, hanem egy test."
Az idézetekhez hasonlóan a SÖK-ben is az elsődleges az, hogy hogyan, mi alapján kapcsolódunk, milyen viszonyban vagyunk egymással, milyen jellegű egységnek vagyunk a részesei. Az egységben való részes működés többletet eredményez. A sakktáblát alkotó mezők egy új minőséget, dimenziót jelentenek az önmagukban létező mezőkhöz képest. Korábban erre a többletre a botból és vászonból létrejövő zászlót hoztam példaként. Az egységben való részvétel után sem leszünk egyformák, az egyediségünknek megfelelően válunk részesekké.
"Senki sem tesz új posztóból foltot ócska ruhára, mert az új folt kiszakítja az ócska ruhát, és nagyobb szakadás lesz rajta. Sem új bort nem töltenek ócska tömlőkbe különben az új bor szétszakítja a tömlőket, a bor kiömlik, és a tömlők is tönkre mennek. Hanem az új bort új tömlőkbe töltik, és mindkettő megmarad."
Számomra a SÖK a szükséges új tömlő, amely megtartja, megörzi az új bort. A SÖK segítő, orientáló kerete az újfajta kapcsolódásnak, közegnek, szeretetnek.
"Ne ítéljetek, hogy ne ítéltessetek!"
"Ne féljetek!"
Úgy érzem, hogy ezek a SÖK müködésében is fontosak. A SÖK-ben őszinteség van, de az is, hogy tiszteletben tartjuk, hogy mindenki maga felelős a saját "mezőjéért", életéért. Mások életével kapcsolatban nem dolgunk az ítélkezés, másoknak sem dolga a mi életünk kapcsolatban ítélkezni. A félelem gátolt, nem őszinte működéshez vezethet, amely egyszerre csökkenti a saját fejlődésünket, kibontakozásunkat és a mások fejlődéséhez, kibontakozásához való hozzájárulásunkat. A SÖK-ben nem indokolt félni, nem őszintének lenni. Itt az aktuális helyzeteink, állapotaink, céljaink stb. felvállalásakor nem kell attól tartanunk, hogy ezek miatt esetleg háttérbe szorulhatunk. Mindig, mindenki egyformán fontos, nélkülözhetetlen marad a közös egységünkhöz, a sakktáblánkhoz.
"Aki meg akarja tartani az életét, az elveszíti, aki elveszíti értem, megtalálja."
"Ha a búzaszem nem hal el egymaga marad, ha elhal bő termést hoz."
Fontos tisztában lennünk azzal, hogy a SÖK egy alapvetően új jellegű, fókuszú kapcsolódási mód, közeg, egység, élet, amely nem kompatibilis azzal, ahogy most kapcsolódunk, működünk, illetve azzal ahogy eddig kapcsolódtunk működtünk. Nem szolgálhatunk egyszerre két urat, tudnunk kell, hogy mi az elsődleges, legfőbb orientáció a számunkra.