AZ EMBERI KAPCSOLÓDÁS ÚJ FORMÁJA: EGYSÉGBEN VALÓ RÉSZES MŰKÖDÉS
A Részes működés ma még egy nagyon elhanyagolt terület, így azokat a kezdeményezéseket is fontosnak tartom, amelyek más alapokon nyugszanak.
Számomra nem a példakövetés, egy másik konkrét ember személyes példájának a követése a legjobb alapja a részes működésnek, hanem egy adott jellegű, fókuszú közeg, közösség. "Ti pedig ne hivassátok magatokat mesternek, mert egy a ti Mesteretek, ti pedig mindnyájan testvérek vagytok."
Ennek közegnek, egységnek a kialakításával és működtetésével tudjuk/tudnánk leginkább egymás kibontakozását, fejlődését elősegíteni. Az igaz, hogy ezt a fejlődést önmagában a találkozások, összejövetelek sem online, sem személyes formában nem biztosítják. Számomra a "sakktáblafókuszú működésbe vetett közös hit a megfelelő stabil alap, keret, és semmi más nem az. Erre helyezzük, ezt töltjük meg a személyes tartalmainkkal, amitől minden egység, közösség egyedi lesz. Az elsődleges kérdés nem az, hogy mik a saját és a másik aktuális személyes tartalmai, hanem az, hogy az adott személyes tartalmainkkal milyen rendszerben, egységben szeretnénk részes módon működni. Először nem a "magot" kell így-úgy vizsgálgatni, elemezgetni, hanem a fejlődéshez szükséges környezetet, táptalajt kell biztosítanunk magunk és mások számára. És igen erről nem beszélni kell, hanem csinálni, élni.
A "sakktáblafókuszú" működéshez, közösséghez, egységhez el lehet jutni a "Szabadság, Egyenlőség, Testvériség!" felől is, de el lehet jutni a "Szeresd felebarátodat, mint önmagadat!" felől is. Hiszen ez a felhívás mindenkinek szól, és a közös sakktábla is azt fejezi ki, hogy mindenki (minden mező) egyformán fontos, nélkülözhetetlen. Mindenki számára fontos, hogy minden résztvevő rendszeresen, őszintén, jelen legyen, részt vegyen az egységben.
Mit tudok mondani arra az aggodalomra, hogy ebből káosz, bábeli zűrzavar lesz, lenne? Azt, hogy NE FÉLJETEK!, pontosabban NE FÉLJÜNK! Ha megvan a közös hit, fókusz, akkor láss csodát, a dolgok elrendeződnek, jól működnek.