Erzsébet LaluskaFiatalabb és idősebb férfiakkal való ismerkedésben is nagy tapasztalatom van. Az évek során úgy alakult át a hozzáállásom, hogy az embert akartam megismerni és nem elsősorban párkapcsolat céljából ismerkedem.
0
Halmai ZoltánKérj és megadatik! Volt egy álmom... család.... Amikor készen voltam tudtam mit szeretnék mertem kérni! Néhány hónappal ez után a Jó isten letette elém azt az embert akire vágytam, minden tulajdonságában olyan volt amit szerettem volna. A nagy feladat az volt, hogy elhigyjem tényleg létezik az a személy akire vágytam, tényleg ott van tényleg olyan, külsőleg, belsőleg. Hogy mi a hit ereje!? Sokan keresik, templomokban, szent szövegekben, elvonulásokon, önismereti tréningeken. A hit ereje számomra ez! Olyan tapasztalás amit a vágyaidból merítesz, észreveszed, hogy megkapod és teszel érte, hogy működhessen...
KrisztiánSokkoló volt rádöbbenni, hogy az "élet" már mögöttem van, nem előttem. Hogy elfogyott a jövőkép a horizontomról. Hogy végleg elrontottam, már nem alapíthatok családot saját gyerekekkel, kisiklott az életem a medréből, nem erről volt szó... Szóval egy bruttó 5 éves kapcsolatnak lett vége kb. 5 éve. Pedig a volt párommal az igazinak tartottuk egymást. A szakítás utáni 1-2 év az intenzív gyász ideje volt, próbáltam ismerkedni, de belül nem voltam nyitott, sírtam belül. Ha el is jutottam valakivel az ágyjelenetig, pár alkalom után felszívódtam (nem ghosting). A 3. évben felcsillant a remény: találkoztam valakivel, akit komolyan gondoltam, némi unszolásra a kezét is megkértem. Láthatóan működött mind a szellemi, mind a fizikai vonzás, szerelmes is volt belém, viszont sem a vallásához, sem az anyjához nem tudtam igazodni. Nem gondoltam, hogy ezek ilyen elvágólagos szempontok, úgy hogy a románcnak 9 hónap után vége lett. Azóta nem erőltetem a családalapítást, bár nem is mondtam le róla, inkább éltető, örömteli kapcsolatot keresek. Igen gyakran találnak intelligensnek és viccesnek, akikkel ismerkedem, de ugyanezzel a lendülettel bevágnak a barátzónába. Ha mégis van kölcsönös vonzalom, más miatt feneklik meg a kezdemény. Az okok változatosak, a kisiklás biztos (mint a MÁV-nál). A teljesség igénye nélkül: 1. fizikai távolság külföldi lánnyal, pedig én utaztam volna 2. áthidalhatatlan vallási, világnézeti különbség 3. orvosi probléma a másik oldalon, ami élvezhetetlenné tette az együttléteket 4. aki húsmentességet és tantrikus szeretkezést akart rám erőltetni 5. jól indul, majd ghostingol 6. akivel lassan, elhúzódóan alakul a közeledés, hogy egy lépés előre, három hátra, kettő megint előre 7. akinek ideje nincs, de kutyája van ...nem folytatom, pedig tudnám. Az esetek különbözőek, de ahogy érzem magam tőlük, abban van mintázat. Vagy az élet leckéztet vagy önszabotálok vagy megátkoztak. Szóval egyelőre nem tudok happy end-ről beszámolni.
Benedek CsanádMi a f*szért regisztrál valaki társkeresőre ha nincsen rendben? És miért írja ki hogy komoly párkapcsolatot keres? Megint 1 hónapos ismerkedés után többedik randin konkrétan eltol a lány nem fogadja se az ölelést, se a kézfogást, se a csókot. Nem megdugni akarom a bokorban összecelluxolt szájjal, hanem közeledni, szintet lépni óvatosan! Utána kiderül hogy ja igen nincsen rendben, tökre bizonytalan, magát közel nem engedő a lány, aki nagyon nincsen rendben. Vannak sérülései, neki az érintés szinte tabu. Az ilyen miért nem terápián csücsül? Miért szívatja a férfiakat? (tudattalanul sokszor) Az ilyenek miatt annyira elfogy a türelmem az egész ismerkedés kapcsán és lemerülök érzelmileg, mire megkedvelem a lányt (nem szerelem még), és alakulna a dolog, akkor bújnak elő ezek a szögek a zsákból. Dejavu újra és újra. Azt hiszem kell egy kis szünet, tinder töröl, bumble töröl, magamra figyelés, pihenés bekapcs.
Danók DánielIgazából nem is tapasztalat, de mégis... Tükröt szeretnék kérni tőletek! Egy olyan tükröt, amiben láthatom magam teljes egészben vagy legalábbis tisztábban, mint a sajátomban. A célom az, hogy tisztességes munkát végezzünk a világban. Igazából mindegy, hogy mi ez, villanyszerelés, festés, pék, étterem, bármi. Tisztességes, precíz, elegáns módon mindent lehet csinálni. Ehhez én az építésügy területén tűzvédelmi tervezőként tudok hozzájárulni. Sok a napi kihívás, sok a munka ezzel és az életemmel is és úgy érzem, hogy egy tükör segíthet ebben, gyorsíthat és tisztíthat. Magamnak belátni és nem megmagyarázni a dolgokat, sokszor nehéz, akadós. Végül megvan, csakhát... Lassan 🙃 Tisztelettel kérlek tehát Titeket, hogy amennyiben van itt a közösségben, aki tud, szeretne ebben segíteni nekem beszéljünk. Így a végére még egy gondolat... Ezt is akarásnak látom a részemről 🙃 És türelmetlenségnek, de... Akkor is! 😉
Sándor AttilaHa nincsen tétje, mert nincsen elvárásom az ismerkedéssel, akkor játszi könnyű. Csak a szellemeskedés és ráhangolódás csillan. Amikor már komolyan gondolom, ott viszont ellehetetlenülök, mert Ady-Endre-komolyságú leszek és a teljes világomat festem az égre a maga ultra komplexitásában; tüskék árnyékában, szeretet fényében. A világom valójában egyszerű, de ugye, egy pohár víz is egyszerű dolog, viszont értékelni talán csak akkor tudod, amikor felfogod, hogy mi van a poharadban. Irígylem azokat, akik az eső, a tikkasztó nyár vagy a juvenilis vizek bonyolultságának ismerete nélkül is tudják élvezni a pohár vizet. Szeretek ismerkedni.
AnikóA válasom és jelenlegi kapcsolatom között volt több rövidebb és egy tartósabb kapcsolatom. Ezeket úgy éltem meg, hogy mindig jobb jött. Ma már azt mondanám mindig az jött, akit érdemeltem.Nem tagadom, teljesen sosem voltam elégedett. Azt vettem észre, hogy egyre tisztábban tudok az utam során kommunikálni és ettől egyre békésebb, nyugodtabb kapcsolatok érkeztek. Vissza tekintve ezzel a tisztább ( van még azért mit fejlődni)kommunikációval, ha akkor is már rendelkezem, talan a volt házasságomnak is lehetett volna egy esélyt még adni, de minimum kevesebb bántást okoztunk volna egymásnak. Egyébként annak ellenére, hogy sok esetben a nők előrébb járnak, azt vettem észre, hogy a férfiak attól függetlenül, hogy melyik korszakukban vannak, sokkal jobban és őszintébben kommunikálnak. Azt tapasztaltam, hogy akikkel nekem dolgom volt, azok mindig igazat mondtak, az más dolog, hogy én mit értettem ki belőle, hogy miért csaptam be magamat.Valamint , hányszor nem azt mondtam ami valójában bennem zajlott.Ma már azt javasolnám másoknak, hogy fordítsanak arra figyelmet, hogy valójában azt mondják e amit valóban éreznek, és tudják e úgy mondani, hogy csak saját érzeseikről beszélnek egyes szám/ első személyben, nem bántva a másikat. De persze az úton a vágyak miatt is tovább kell menni, és másokat elhagyni, de lehetnek olyan esetek amikor egy tiszta kommunikációval a vágy ott is megélhető ahol vagyunk.
Judit PorkolábSziasztok, Szerencsésnek mondhatom magam, mert a sok trauma révén volt időm befelé fordulni és magammal foglalkozni. Ez furán hangozhat, de ma már így élem meg. Férjem 30 év után itt hagyott bennünket, közben gyermekeim is kirepültek. Az egyedüllét lehetőséget adott önismereti utamon, jobban elmélyüljek, végig gondoljam a házasságom tapasztalatát, azt, hogy épp ki is vagyok én. Jelenlegi státuszomat az alábbiak szerint fogalmazom meg: boldog amazon aki a láthatóság útjára lép. A láthatóságban tudtok nekem segíteni, szívesen viszonzom a hosszú párkapcsolat tapasztalatommal.