N AnitaTársamat keresem, viszont mindig ugyanabba esek bele, hogy nem merek nyitni, ezáltal olyan kapcsolatokat létesítek amelyekben nem sérülhetek tehát nincs jövőjük.
0
Kardos SzilviaÖnismereti úton járok. Párkapcsolati problémáim tereltek erre az útra. Férfi-női minőségek, hozott minták, hitrendszerek, veszteségélmények, kötődési sebek, apai-anyai traumák-voltak az elmúlt évek főbb vonalai-. Egy ilyen vonalú közösségnek vagyok a tagja.Nyitott vagyok kapcsolódni. 🙂
0
ildiko86@citromail.huElköltözött az extől 3 hónapja... ...és most visszajárkál oda... Nem bírom...amikor rájöttem nem adtam fel és megpróbáltam meghaladni magam...de egyszerűen nem megy... ...és voltam ilyen helyzetben az előzővel is...barátnője után jöttünk össze...elteltek évek tavaly pedig a felesége mellől érkezett vissza néha néha... Nem tudom hogy tudok ezeken túljutni... Nagyon elegem van... De nem lehetek gyenge...sajnos ez nem tapasztalat mert nem tudom a megoldást pedig 8 éve követem Istvánt... A legrosszabb hogy tudom mit mondana... ..de nem megy...:(
RakhelKozelrol tavolba fogalmazok,roviden. Jelenleg egy csunya ,manipulativ valasi folyamaton megyek keresztul. Hogy miert kerultem ide ? Mert ujra a regi tevedeseim mintajan ,a "megszokottat" valasztottam : erzelmileg elerhetetlen ,traumas embert. Nem is az a baj ,hogy valaki traumas, ha javitani akar ezen es ha parban is kepes erre.. Onertekelesem nem a legjobb,pedig ha rakerdezek valakire mit lat bennem,ki vagyok en az o szemeben, sok jot elmondanak. Sajnos ez a rossz csaladi minta miatt van es az onnan hozott serulesek miatt. Meg Kell tanuljam onmagam jobban szeretni,ertekelni es nem megsemmisiteni olyankor amikor mas nem latja mar bennem a fenyt... hanem tovabb vilagitani. #önértékelés
Peter TakacsMindig szeretnénk valahova tartozni, ez a valami folyamatosan változik. Hol haverok/barátnők, munkahelyi klikkek, ilyen-olyan klubbok akikbe járunk szabadidőnk "tartalmas" eltöltésére. Személyi fejlődésünk fontos része, hogy tudjuk kik vagyunk, ehhez pedig meg kell tapasztalni, hogy kik nem. Visszataláltam az oldalra, mert hiányzik ami itt van, támogatás, megértés, embernek lenni, és nem kutyák között várni, hogy melyik tép szét legközelebb, mert éppen megijedt lényem egy kitükröződésétől. Kinek kell bizonyítanom? Miért támadnak? Gyenge vagyok, vagy már olyan erős, hogy mindenki ellenfélnek lát? Én vagyok az áldozat, vagy a többiek védekeznek tőlem? Mennyi ilyen és hasonló kérdés merült fel bennem az elmúlt jó pár évben. Még mindig hasonló tapasztalatokat gyűjtök, bár már nem veszem magamra. Nem figyelünk egymásra, és elsiklunk a másik mellett, ebből már könnyen jön a bármilyen minta, és a bántás. Okosnak lenni könnyű, később, de elcsípni hogy én mit rontok, és elismerni fájdalmas, és felemelő.
Beáta GyeneseSziasztok! Talán nem véletlen,de ma ramtalalt ez az oldal.Tanitó vagyok, római katolikus vallásom gyakorlom.Szeretnék egy jó , becsületes embert társnak.
0
Ma GaFelnőtt életem két legmeghatározóbb élménye tartozik ide. Hosszú keresés után megtaláltam a helyemet a világban amikor megszületett a kisfiam akit mindennél és mindenkinél jobban szeretek. Mellette a helyemen voltam. Életem legnagyobb fájdalma amit nem is hiszem, hogy valaha meg lehet gyógyítani, hogy a kisfiamat az anyja elvette tőlem és elvitte egy olyan országba ahol én nem élhetek. Elszakította tőlem, nem láthatom és nem lehetek vele az apjaként.
0
József GondaMennyország és pokol. Félelmek és halálmegvető bátorság. Rutinok és minták, lehetőségek...
0- Magdolna Naszvetter
Az érdekel, az foglalkoztat,hogy a technikai, technológiai "szintugrás", hogyan hat a humánumra
0