Tapasztalatok

• 

  AZ ÜGY*ek felesége

  Fiatal házasok voltunk és két gyermeket terveztünk. Egy fiút és egy lányt. Amikor az elsőt vártam, kértem az orvost, hogy ne mondja meg a nemét az ultrahangon, lepjen meg bennünket. Születésekor kisfiúnkkal lettünk család. Amíg vártam, két könyv is került hozzám és azokból két információra lelve, összerakva azokat, rájöttem valamire: Hogyan lehet fiút, vagy lányt fogantatni? A második babatervezés, vágyaink szerint lány, ezért az ismeretek birtokában ennek megfelelően felkészülve vetettem alá magamat a gyermeknemzésnek. Elsőre összejött és nagy örömünkre született meg a kislányunk is. A gyermekvállalás felelősség is. Visszatekintve bölcsebb lennék, ugyanis elváltunk. Fiúnk disgrafiával, lányunk allergiával válaszolt szülői éretlenségünkre. Gyermekeim apja 10 évvel a válás után belehalt az alkoholizmus miatti betegségeibe. Ha nem válok el, én bolondultam volna bele a tehetetlenségbe. Azt mondtam, hogy egyedül is felnevelem a gyermekeimet, csak legyen már nyugalmam tőle. Naívok és tudatlanok voltunk, hogy az ő szülei nyomására fiatalon összeházasodtunk. Nincsenek véletlenek. Hiszek abban, hogy mielőtt megszületünk, lelkeink megegyeznek egymással, hogy miért találkozunk itt emberi megtestesüléseinkben. A gyermekek válasszák ki a szüleiket, aszerint, akik megadják nekik azt, amire szükségük van, és amiért vállalták földi küldetésüket. A szeretet mindenre választ ad. Azonban akarva, akaratlanul generációkon keresztül ismételtünk olyan családi mintákat, amire csak utólag jöttem rá. Nemcsak az elmúlt 5 év, hanem mindig is, sokszor próbára tette a mi családunkat is az idő. Az Isteni ÉN meditáció segített. Mivel egyre tudatosabbá váltam, fontos volt számomra, hogy legyünk mindig szeretetben kapcsolódva egymással. Nem mindig sikerült éreztetnem. Felnőtt fiamtól is, lányomtól is megkaptam a maguk vádjait. Mostanra békesség van és szeretet. Lányomnál született egy kislány unokám. Fiam velem él. Nem normális tudom, ami elgondolkodtatott. Sokszor volt az az érzésem, hogy éljük az anya és fia kapcsolatot, mert ha a családomban sem hozom a békességet, akkor hogyan hoznám hazai szinten is, nem igaz? Rendezni valóm akadt az Atyával, hogy Fiai béküljenek meg önmagukkal és másokkal. Minden gyermek megérdemli hogy biztonságos, boldog, békés családba szülessen, akinek legyen apja is és anyja is, akik képesek követendő jó példával felnevelni őket. Mostanra demográfiai válságban vagyunk mi magyarok is a születések csökkenésével. Ezért, miért lehet segítség a születendő gyermek nemének tudatos tervezése? - Van pl. olyan betegség, amit a fiú örökölhet az anyától, a lány nem. Bár ez, vagy más ok, csak utólag derülhet ki. - Hátha nagyobb a gyermekvállalási kedv, ha az ember is, mint teremtő meghatározhatja gyermeke nemét. Akiknél csak fiúk, vagy csak lányok születtek, tudatosabban bátrabban belevetik magukat az újabb gyermekvállalásba, amennyiben nem mondtak még le a vágyott kislány, vagy kisfiú születéséről is. Gyermekvállalás előtt vagy? Amennyiben újra kezdeném a szülőséget, mindenesetre részt vennék egy Isteni kiképzésen. Ugyanis jelen kollektív tudatossági szinten létrehozott társadalmi problémák nem oldhatóak meg. Ilyen világba inkább nem jönnek azok a lelkek, akik ebben az életükben nem akarják élni az újabb, emberi méltatlanságokat. Tudtam segíteni? Kattints egy köszönömre, ezzel másnak is ajánlod tapasztalatomat. ❤️

  #Gyerekvállalás

  Tovább

  1
• 

  Ma Ga

  Személyes rossztapasztalataim, traumás csomagom miatt sokáig úgygondoltam, hogy túl nagy felelősség a gyermekválalás, mert túl sok kárt okozhatunk a gyermekünknek. Sajnos végül reakciósan az erősen negatív és depressziós anyamintámra egy mindenben az anyám jellemzőivel gyökeresen ellentétes párt választottam anyaként a gyermekemnek. Ebben nagyon felszínesnek és hirtelennek bizonyultam és az anyagilag függetel, szabadnak, bölcsnek, egészségesnek, vidámnak és tudatosnak tűnő páromról kiderült, hogy jelentős személyiségi problémái vannak, gyerekkori traumákkal amiket egy nehéz és komplikált szülés (felnőtt életem legnehezebb napja volt, pedig nem is én szültem) oly intenzíven felkavart, hogy azzal már végkép képtelen volt szembenézni. Ez végül ahhoz vezetett, hogy engem teljesen a saját családját pedig nagyrészt elutasította. A gyermekkel pedig egy számomra elérhetetlen helyre költözött. Utólag kiderült, hogy igazából mániásan gyereket akart, de a gyereknek funkcionális apát aki ott van az életében azt nem.

  #Gyerekvállalás
• 

  Magdi

  Viszonylag későn jött a kislányom - 38 éves voltam, amikor megszületett. Én már előbb szerettem volna, de valahogy a sors mindig olyan pasikat dobott elém, aki még nem érezte magát érettnek hozzá. Így mentek az évek, igaz nem bánom, mert elmondhatom, hogy sokat éltem és megéletem, utaztam. Most már 6,5 éve anyaként mondjuk azt mondom ez a legnagyobb utazás, ami sokszor nem könnyű. :) Lehet pont azért, mert sokáig éltem nélküle, viszont most már egy percet sem szeretnék nélküle élni. Az ő ölelésében és szeretetében én is “otthon” vagyok.

  #Gyerekvállalás

  Tovább
• 

• 1
• 2

Meddőség Házasság kötésünk után szerettünk volna ha mielőbb kibővül a kis családunk. Néhány hónap sikertelen próbálkozás után fordultunk nőgyógyászhoz, hogy minden rendben van e. 2 év eltelte után ami alatt természetesen elmentünk pár kivizsgálásra - melyek nem mutattak komolyabb problémat (varikokele diagnosztizálása nálam) - úgy döntöttünk, hogy nem szeretnénk orvosról orvosra járkálni, elkezdtünk inkább magunkba nézni. Hogy lehet , hogy annyi “becsúszott” gyerek van, hozzánk, akik pedig szeretettel várnánk egy kis jövevényt nem akar megérkezni. Tőlem ekkor a lombik még nagyon távol állt, túlságosan nagy beavatkozásnak tartottam a természet rendjébe. Jónéhány alternatív gyógyításnak szavaztunk bizalmat és próbáltunk ki a rákövetkező években: keleti orvoslás, prahna nadis kezelés, hangfürdők, méreg drága vitamin kúrák… stb Mindeközben önfejlesztő könyveket olvastunk, voltunk család állításokon, feleségem részt vett egy fél éves csoport terápián (Bardo), aminek úgy ment neki, hogy bármilyen kimenetele lehet az egésznek, még akár az akkor legrosszabnak tűnő opció is, hogy szétválnak útjaink. Ebben neki volt szülő-gyerek viszonyrendezés, iker testvérével való kapcsolat tisztázás, majd ezután én is jártam egyéni coachingra ami végül az anyámmal való kapcsolódásom tisztázásával zárult. Továbbra is gyermekáldás után sóvárogtunk, ekkorra feleségem már közeledett a 40- hez, így éreztem némi időnyomást is, de jött egy természetes érzés, hogy kész vagyok elfogadni a már annyira hétköznapinak számító orvosi beavatkozásokat, inszemináció majd lombik. 3 sikertelen inszemináció után, 2022 novemberében megszülettek iker gyermekeink, akik az első lombik programunkban fogantak. Imádjuk őket!