Erzsébet LaluskaFiatalabb és idősebb férfiakkal való ismerkedésben is nagy tapasztalatom van. Az évek során úgy alakult át a hozzáállásom, hogy az embert akartam megismerni és nem elsősorban párkapcsolat céljából ismerkedem.
0
Farkas SzilviaMegfontoltan, körültekintően szoktam elköteleződni amikor nem emberi kapcsolatokról van szó. Vannak esetek, amikor szinte első alkalommal, azonnal érzem. Például művészi alkotások esetében. Emberi kapcsolataimban is szívesen elköteleződöm, igaz lassabban és már kevesebb alkalommal. Több esetben látom azt, hogy összekeverik a kapcsolat függést az elköteleződéssel. Szerintem egészen más a kettő minősége.
0- Zsuzsa
Alapvetően nyitott embernek gondolom és érzem magam. Az ismerkedés, kapcsolatteremtés úgy érzem mindig könnyen ment eddigi életem során.
0 
Rita ParcsamiVan benne tapasztalatom, hogyan szabotàlhatja valaki a saját testét, hogyan jutottam el ebben a végletekig hogy szinte teljesen "megállítottam" magam. Most van a restart és remélem hamarosan ebben az újrakezdésben is tapasztalt leszek
0
Kardos SzilviaÖnismereti úton járok. Párkapcsolati problémáim tereltek erre az útra. Férfi-női minőségek, hozott minták, hitrendszerek, veszteségélmények, kötődési sebek, apai-anyai traumák-voltak az elmúlt évek főbb vonalai-. Egy ilyen vonalú közösségnek vagyok a tagja.Nyitott vagyok ezzel a témával kapcsolódni. 🙂
0- Kardos Szilvia
Önismereti úton járok. Párkapcsolati problémáim tereltek erre az útra. Férfi-női minőségek, hozott minták, hitrendszerek, veszteségélmények, kötődési sebek, apai-anyai traumák-voltak az elmúlt évek főbb vonalai-. Egy ilyen vonalú közösségnek vagyok a tagja.Nyitott vagyok kapcsolódni. 🙂
0 
Metta4 évvel ezelőtt kértem a Mindenséget, hogy adjon mellém egy férfit, aki mellett gyógyulhat a sérült nőiességem, szexualitásom. Adott. Olyat, aki nem szándékosan, de nagyon mélyre taszított, felszaggatta az összes hozott, szerzett, örökölt traumámat. Nagyon mély testi-lelki fájdalmakat éltem át. Nem volt más választásom, mint még mélyebbre menni az önismeretben, a gyógyulásban. Most hogy ennek a folyamatnak a vége felé tartok, - aminek persze nincs vége -, szívesen ismerkednék, beszélgetnék férfiakkal. Kíváncsi lennék magamra. Hogy megtudjam, hol tartok. Tudok már újra kapcsolódni, nyitni? Izgatottan várom...
0
KrisztiánSokkoló volt rádöbbenni, hogy az "élet" már mögöttem van, nem előttem. Hogy elfogyott a jövőkép a horizontomról. Hogy végleg elrontottam, már nem alapíthatok családot saját gyerekekkel, kisiklott az életem a medréből, nem erről volt szó... Szóval egy bruttó 5 éves kapcsolatnak lett vége kb. 5 éve. Pedig a volt párommal az igazinak tartottuk egymást. A szakítás utáni 1-2 év az intenzív gyász ideje volt, próbáltam ismerkedni, de belül nem voltam nyitott, sírtam belül. Ha el is jutottam valakivel az ágyjelenetig, pár alkalom után felszívódtam (nem ghosting). A 3. évben felcsillant a remény: találkoztam valakivel, akit komolyan gondoltam, némi unszolásra a kezét is megkértem. Láthatóan működött mind a szellemi, mind a fizikai vonzás, szerelmes is volt belém, viszont sem a vallásához, sem az anyjához nem tudtam igazodni. Nem gondoltam, hogy ezek ilyen elvágólagos szempontok, úgy hogy a románcnak 9 hónap után vége lett. Azóta nem erőltetem a családalapítást, bár nem is mondtam le róla, inkább éltető, örömteli kapcsolatot keresek. Igen gyakran találnak intelligensnek és viccesnek, akikkel ismerkedem, de ugyanezzel a lendülettel bevágnak a barátzónába. Ha mégis van kölcsönös vonzalom, más miatt feneklik meg a kezdemény. Az okok változatosak, a kisiklás biztos (mint a MÁV-nál). A teljesség igénye nélkül: 1. fizikai távolság külföldi lánnyal, pedig én utaztam volna 2. áthidalhatatlan vallási, világnézeti különbség 3. orvosi probléma a másik oldalon, ami élvezhetetlenné tette az együttléteket 4. aki húsmentességet és tantrikus szeretkezést akart rám erőltetni 5. jól indul, majd ghostingol 6. akivel lassan, elhúzódóan alakul a közeledés, hogy egy lépés előre, három hátra, kettő megint előre 7. akinek ideje nincs, de kutyája van ...nem folytatom, pedig tudnám. Az esetek különbözőek, de ahogy érzem magam tőlük, abban van mintázat. Vagy az élet leckéztet vagy önszabotálok vagy megátkoztak. Szóval egyelőre nem tudok happy end-ről beszámolni.
0
Éva KovácsMindig ugyanazokat a köröket futom. Olyan kapcsolatokat alakítok ki férfiakkal, ahol nem kell teljesen beleengedni magam, így kevésbé sérülhetek. De valójában így is sérülök! És szeretnék végre egy stabil, őszinte kapcsolódást, ahol a átadhatom magam az érzésnek!
0
N AnitaTársamat keresem, viszont mindig ugyanabba esek bele, hogy nem merek nyitni, ezáltal olyan kapcsolatokat létesítek amelyekben nem sérülhetek tehát nincs jövőjük.
0