30 éve váltam el. Mostanra rájöttem, hogy az iskolai szerelmemet kerestem eddigi partnereimben külső jegyekben mindenképpen. Szinte egyenruhában voltak a partnereim. Fehér póló, farmer, atlétaalkat, az edzőcipő is többnyire megvolt. Szerelmes voltam egy ideálba kilencéves korom óta. Királylány voltam. Vártam, hogy más megdolgozik majd a valóságban mindenért,amíg én ébren álmodom. Az ideál titkon még dolgozik bennem, de tudom, hogy más a fontos, bármilyen nehéz is elengedni a kamaszlány álmát. Felneveltem a fiamat, amiért apukájától sok köszönetet kaptam. Megteremtettem magamnak és magamban a stabilitást. Közben megtanultam, hogy a kemény embereknek is van szívük; hogy semmi nem az, aminek látszik; hogy nehéz kiállni úgy magadért, hogy ne ütközz közben másokkal; hogy rendre bemocskolnak a sikereid miatt; hogy az egyedüllét a legjobb lehetőség végiggondolni, milyen események hova vittek el az életben, és merre, hogyan tovább; hogy a legnagyobb bűn az önbecsapás, mások tetteinek szépítése azért, hogy neked ne fájjon. Az utam tapasztalait, a felismeréseimet szívesen megosztom Veled, hogy Te ne kövess el feltétlenül hibákat vagy ha már elkövetted őket, tudj magadnak megbocsátani. Ajánlom Szabó Péter Állj félre a saját utadból című könyvét. Te teremtesz mindent az életedben, jót és rosszat. Sokan akarnak terelgetni, a szándékuk valódi okát eleinte nehéz meglátni, az idő fog erre rávilágítani. A földi idő véges, de a tapasztalás elkerülhetetlen, az maga az élet. Minden, amit szívből akarsz, aminek érzést adsz, az megvalósul, legyen az jó vagy rossz. Vigyázni kell a vágyakkal, teremtéssel ...
Királynő korszakomban vagyok, ami nagyon tetszik még. Tetszik az erőm és tetszik ennek a hatalma. De ugyanakkor, ahogyan István is mondja, a nő ebben a korszakban magányos. Én is, és a magány lassan jobban zavar, mint a sikerek amiket elérek, és persze a siker hozza magával a nehézségeket és esetleg egyéb negatív dolgokat. Érző nőként jó lenne, érzelmileg megpihenni, de nem tudom hogyan fogjak hozzá és ne tudom valóban erre vágyom-e.
Sokszor leülsz a földre életed során,de mindig az fontos hogy felállj.Ehhez ami a legnagyobb fegyvered sz önértékelésed. Ez a legnagyobb kapadzkodód au utad során. Te tudod mennyit érsz?
Kedves tagok😍 köszönöm a lehetőséget,hogy itt lehetek ebben a közösségben.4kislány anyukája vagyok,egyedűl nevelem őket ,Ebből három tini és egy 9trysomiás 2éves kislány.Nehezen tudom megoldani a hétköznapi tehendőket egy halmozottan fogyatékos baba mellett,de nem adom fel😇Ha van sorstársam aki hasonló helyzetben van ,kérem jelentkezzen.köszönöm.
Van az a legmélyebb kötődés, amire nincsen magyarázat. Egyszerűen csak VAN. Nálam ezt a saját kovászból sütött kenyér hozza elő. Minden nap. Mert ezáltal kapcsolódon Vele. “Én vagyok az élet kenyere...” És kapcsolódom a feleségemmel is, aki ragyogó arccal hozza a kisült, illatos kenyeret. Ehhez képest, kikacsintós vágyaim is vannak, amik ez elmúlt másfél évben eléggé felerősödtek. De! Lassan fél éve járunk társastánc tanfolyamra, ami egy kovász-csoda. Rendez bennünket és ezáltal, van a kenyéren túl egy másik dolog is, amit mindketten gyermeki lelkülettel várunk. Ez nem más, mint a szombati tánc, ahol örömmel kapcsolódunk. Ez egy kiegészítés: ma furcsa volt végigolvasni az írásaimat. Olyan, mintha összegeznék, számotvetnék…
Számomra a mai napig nagyon nehéz azt elfogadni, hogy 2019-ben kéthétvégi apuka lettem, és nem akkor találkozhatom a gyermekeimmel és láthatom őket, amikor csak szeretném. A mai napig van két számomra nagyon nehéz, fájdalmas pillanat, ami ráadásul folytonosan visszatérő esemény. Az egyik, amikor kéthetente vasárnap este hazaviszem őket egy együtt töltött hétvége után, és ahogy látom őket bemenni a kapun, akkor elszorul a szívem. A másik, amikor nyáron egy közös hét után, sok élménnyel gazdagodva még csak arra sincs módom, hogy együtt feldolgozzuk azokat, csak a búcsú fájó pillanata marad meg, ilyenkor nagyon nehezen tudom könnyek és sírás nélkül elengedni őket. Megmarad a remény, hogy az idő majd ezt is megoldja.
Vannak hármas kapcsolódások van volt a miénk. Egy nehézkes kapcsolat miatt elküldtem a férjem abban a hiszemben hogy ha külön leszünk egy tanuljuk egymást becsülni és talán lesz vissza út. De egy harmadik fél lépett közénk aki azt gondolta vele van elköteleződve, együtt is laktak. De egy közös gyermek miatt a mi kapcsolatunk sem záródott le, mert egymás terében újra egymásba gabajodtunk. Egyszerűen meg történt. Így feleség létemre én lettem a titkos harmadik, de csak plátói értelemben. Próbáltam rá vezetni döntsön kit szeretne. Nehéz hetek jöttek egész karácsonyig de akkor haza tért. Sajnos ez a csoda sem tartott sokáig, mert a lánnyal aki 20 éves és nem csak fiatal de rajongást mutat felé nem zárta le a kommunikációt bár ezt mutatta. Így titokban beszéltek és egy kisebb vita után újra lelépett. Nem hittem el hogy lehettem ennyire hülye, 47 éves vagyok felnőtt nő felelőségteljes ember Édesanya, és a gyermekem Apja csapott be, tett engem szeretővé, majd elhagyott feleséggé. Sosem éreztem magam még ennyire megalázva, és elárulva. A szerelem és a szeretet olykor kevés ha az ember nem tud dönteni, melyik lovat is akarja, mert mindkét lóban van valami jó és miközben egyiket se akarom bántani négy ember életet sodram partra A férjem vissza ment a barátnőhöz aki annak ellenére vissza várta hogy becsapta őt is és én kitálaltam, hogy ne tudatlanul döntsön hiszen karácsonykor szó nélkül hagyta el. A másik érdekesség hogy távozni Valentin nap előtt két nappal távozott. Ha nem lenne megalázó meg nevetnék is. Lényeg hogy elengedtem mert én nem leszek szeretője a saját férjemnek. Azóta tartjuk a távolságot, amit persze a közös lányunk is nehezen visel. Sokszor kéri jöjjön haza pl a napokban is. De elutasítast kapott, mert nem tud mit kezdeni az érzéseivel, és a barátnőt nem hagyja cserben. Hát ez a mi kis sztorink.
Kezdem érezni a kiégést, még nem tudom, hogy csak kifogásokat keresek a váltásra, vagy nem jött el még az ideje. Figyelek és bízom.
13,5 év közigazgatás. Ebből 8 év vezetői pozícióban. Érteni fogom a speciális munkahelyi problémáid. Szívesen segítek a tapasztalataimmal.
A változásom spirituális úton kezdődött 2012-ben .Ma sem tudom igaz volt e vagy csak hallucináltam néha. Kellett ez a korszak, de megoldást nem hozott számomra , bár mai napig vannak különleges élményeim, de nemtudom értelmezni őket, és nem is igazán akarom.