HajnalkaSzeretném végre megélni a befogadó nőiességet. Ez talán furcsának tűnhet, hiszen volt egy 30 évig tartó házasságom, amelyből két csodálatos gyermek született. Mégis úgy érzem, hogy valójában soha nem éltem meg igazán a befogadó nőiességet. Voltam mártír szerepben, voltam amazon, anya, barátnő, szerető… de igazán megnyílva nőnek lenni – azt hiszem – még mindig egy kihívás számomra. A célom most az, hogy végre elengedjem az ehhez kapcsolódó félelmeimet.
1
NEFELEJTSEddigi életemben a kisugàrzàsom, a női lètem, a női mindensègem vitt ès hívott is mindenkit is az èletembe.... Egyx egy kedves Ember ezt mondta számomra.. "Nem várhatod el, hogy a csillogó fényes szívedet lássák meg először, mikor telis tele vagy szép testrészekkel és gyönyörű női testtel....Mindenki hamarabb látja meg a szexis bájodat, a testedet mint a nagy szívedet...." Ezen persze változtatni nem akarok, mert bizony szeretem önmagam, szeretem a mindenségem....ès mègis akarom, vàrom azt, hogy valaki "súlyosabbnak" vèlje, làssa, ès szeressen az õnnönvalómèrt, a fènylő szívemèrt mint a testemèrt!
StellaKedves Tünde! Hasonló cipőben járok. Lágyulni, levenni a páncélt amit az elmúlt években magunkra vettünk. Nálam ami érződik és változott, hogy amíg az önismeret volt a fókuszban addig mindenkinek segíteni akartam, meg akartam mondani melyik tanfolyam, előadó kell neki. Itt még nagyon akarásban voltam és nem érdekelt, hogy a másik éppen hol tart, befogadó- e a tanácsaimra. Ez például lágyult bennem,most már figyelek, hallgatok, ha jön intuitívan az hogy szerintem mi segítene akkor elmondom, de meghagyom a másiknak a választást arról,hogy kipróbálja vagy nem. Ez úgymond a figyelem átállasa is. Eleinte annyira magamon volt a fókusz és akarásban voltam,hogy amiatt jöttek a pofonok mert fontosabb volt én mit akarok, mint az hogy mi működik számomra. Ez főként ismerkedésekben érződött, hogy azért csúsztak el a dolgok, mert nem is figyeltem a másik tudja- e azt adni, amire vágyom: pl kapcsolatra vágytam, inkább figyelemre, de a másik csak szexet akart, szexre vágytam, azonban felvállalva a saját igényeim is, amit a másik kapcsolati vágynak érzékelt. Amióta ez tudatosult bennem, jobban látom a férfiakat, azt hogy éppen miben vannak. Neked mik a páncéljaid?
Erzsébet LudvigMár tudom... gyermeki naivitással, feltétel nélkül bízva a másikban éltem 2 kapcsolatomban is. Az éveim szerint felnőttként, de a nőiségemben tapasztalatlanul próbáltam élni a hőn vágyott családi életemet. Válással végződött, s később kiderült, hogy éveken át megcsalás is része volt a kapcsolatomnak, a párom szeretői viszonyt is fenntartott. Jókora "pofon" volt ez a sorstól, hosszú ideig kerestem belőle a tanulnivalót. Már látom, hogy bármilyen fájó volt a megélése, de szükségszerű a fejlődésem érdekében. Hálás vagyok, hogy kaptam Őt, hiszen gyermekünk született, és hálás vagyok, hogy már nélküle élek! Sok-sok éve találtam egy idézetet, mely azóta is útjelzőként szolgál a számomra: A megváltás köve az úton - Szaturnusz Gondolod, kerül életed útjába Egyetlen gátló kő is hiába? Lehet otromba, lehet kicsike. Hidd el, ahol van, ott kell lennie. De nem azért, hogy visszatartson Téged, Se, hogy lohassza kedved, merészséged. Jóságos kéz utadba azért tette, Hogy Te megállj mellette. Nézd meg a követ, azután kezdj el Beszélni Istennel. Őt kérdezd meg, milyen üzenetet Küld azzal az akadállyal neked? S, ha lelked Istennel találkozott, Utadba minden kő áldást hozott.
Gyurkity Kriszti,,…ha a szíved tud mosolyogni, az elméd nem tud ítélkezni!” ( egy saját gondolat, amit magamra is tetováltattam, hogy soha ne felejtsem el💪👌! Ez jellemezte az egész életem, de meg kellett tanulnom alkalmazni es élni is. Sok év önismeret eredménye, hogy már nem akarom jól/ helyesen/ megfelelően csinálni a mindent is… hanem egyszerűen azt teszem, amitől mosolyog a szívem☺️❤️
KrisztaSzia Zoli! Én is úgy gondolom, hogy a kölcsönös vonzalom (kémia) rendkívül ritka, nekem is kevés férfival alakul ki a nagy sokasághoz képest. Illetve engem is elkerülnek mostanában a lehetőségek, mintha taszítanám őket. Persze mondják azt is, hogy amikor olyan szakasz van az életünkben, hogy egyedül vagyunk, akkor tudunk igazán fejlődni, és van is ebben valami. (Írtam neked egyébként több napja PM-üzenetet is.)
BeatrixAz önreflexió nélküli önismeret a túlélést szolgálta és elhisszük magunkról,hogy ismerjük magunkat. Amikor a sorozatos mintázatok csapdájában vagyunk kiderül,hogy amit eddig tettünk nem a valódi önismeretet szolgálta. Az igazi önreflexió és belső munka,az önszeretet mutatja meg,hogy eddig igazán önmagunkat se ismertük és szerettük. A valódi önismeret hoz egy mélységes fájdalmat amit eddig fel sem ismertünk majd hozza a felszabadulást,nyitottságot és örömöt az élet iránt , ami már nem a túlélést szolgálja hanem az igazi életet.
Anett PankovitsAz évek során sok mindent tanultam a kapcsolataimból. A legfontosabb, szeresd magad annyira, hogy ne ragadj benne egy nem működő kapcsolódásban. Ez sok önismerettel jár.. Legyél Te az első az életedben.. Mindenki a tökéletes társat keresi.. Én úgy gondolom, ha valaki mellett önmagad tudsz lenni és szereted azt aki vagy, akkor jó helyen jársz..
1
Viktória ZákányiKorszakos fejlődésem sokszáz óra önismeret , majd önismereti csoport vezetés után, a zen gyakorlásával mérföldkőhöz érkezett . Az világos volt hogy mindig ott erőltetünk magunkra megoldást annak kényszereit, ahol nincs megoldás. A fejlődés csapdái a jól akarom/szeretném csinálni-ban rejtőznek . A zen és a mesterem megtanította hogy a négy Karma osztály : egyéni ,páros, családi, csoportos kölcsönösen hatnak egymásra . Ugyanazt a hibát amit a páros Karma osztályban elkövetek, nem ugyan abban a formában de hasonlóan elkövetem a csoportos karmámban . Tehát cselekedj csoportban és figyelj . Ha csoportban észreveszem majd javítom a hibám, az vissza hat, és nem követem el párban családban vagy egyénként sem a hibát .🙏 Mert a csoportban van a viszonylag legkisebb érzelmi közelség , de kellően sok a tükör . Köszönöm hogy itt lehetek . Várom a tükröket , hibákat , tanulást . 🪷