Bogár BenceEz lesz az utolsó karácsonyom? - életem legnehezebb kérdése volt ez az orvosomhoz, miután 2022 novemberében gyógyíthatatlan csontvelőrákkal diagnosztizáltak. Spoiler alert: nem az volt. Az elmúlt két évben meghalt, majd feltámadt a testem, tudatom és lelkem.
10
Joós IstvánSikeres cégem volt, és... nem jártam be. Mert nem érdekelt. Mert otthon akartam inkább ülni a kádban, és önismereti könyveket olvastam, vagy az erdőt jártam. Nagy sikerből nagy bukás lett így – ami persze, utólag, nem csoda. Szívesen segítek, ha nem akarsz a sorsomra jutni. :)
10
Szitás AnitaLélekölő irodai munka, majd külföldi rabszolga meló után vállalkozást indítottam. Létrehoztam egy jógastúdiót Budapest belvárosában. Általa a teljes szabadságot éltem meg, de végül csődbe vitt. Nem mertem pénzt kérni, és igazán mutatni sem magam. Rengeteg önmunka után tisztába kerültem a saját értékemmel, s annak értékével is, amit adni tudok. Így jutottam el odáig, hogy volt amikor egy hónapban összesen 1 millió forintért értékesítettem a tudásomat. Majd rájöttem, hogy a pénz, mint energia fontos, de nem minden. Immáron részt venni vágyom, a vállalkozásomon keresztül is. Adni. De ez nem megy erő nélkül. Még nem tudod, miben rejlik a Te erőd és hogyan válj láthatóvá? Segítek!
10- Szitás Anita
Sokáig hibáztattam. Másokat és önmagamat is. Éveket töltöttem a sebeim nyalogatásával, miközben néha megsemmisítő önmarcangolásba, vagy épp féktelen dühbe menekültem. Rengeteg önmunka után értettem csak meg a múltat, s hogy mi történt valójában. Ekkor láttam arra rá, hogy senki nem felelős azért, ami történt. Mindenki azt adta, amit adni tudott. Én is. Most már tudok hálás lenni mindenért. Szülői megnemértettségért, válásért, munkahelyi méltatlan helyzetekért. De hosszú volt az út idáig. És az is élményem, hogy a feldolgozás, továbblépés egyedül nem – vagy csak nagyon lassan és nehezen – megy. Ha támogatásra van szükséged ahhoz, hogy megértsd, mi történt Veled, s így letehesd a múlt nehezékeit, segíthetek.
10 - Szitás Anita
Sokáig vallottam, hogy a hűtlenség bűn. Majd megtapasztaltam, hogy valójában csak egy tünet. A mintáim börtönéből kirobbantott szabadságharcomhoz épp egy alkalmi szeretőn keresztül kaptam az erőt. Az első házasságomból a csodaszarvasom agancsához magamat láncolva vágtattam át egy új, szabad világba. Végül az új kapcsolódás hamar bukott. Először át kellett magamon égetnem a dühömet, hogy később hálás tudjak lenni mindenért és legyen továbbhaladásom. Most már tudom, hogy egy harmadik fél csak akkor tud érkezni, ha tér nyílik számára, és mindig tanítani jön. Segíthetek abban, hogy ráláss, Neked vajon mit akar üzenni. Menj vagy maradj?!
10 - Joós István
Menni az álmaimmal... sose csináltam mást – és így adódott, hogy nincsen önéletrajzom, és igazából soha nem is volt. Jó partner vagyok, ha bele kellene vágni valamibe, amiben hiszel. Miközben másrészt az élményem, hogy az emberek nagy része jobban jár ha betársul, mint ha maga indít.
10 - Joós István
Soká vergődtem a szüleimmel (mintáimmal, Istennel) való kapocslatomban. Aztán meglett. Meglett, hogy felnőttem, és immár rajtam múlik. Azóta minden megváltozott... és működik.
10 
Gyöngyvér dr. Tamás-KovácsA pályám a regionális 2009-2013-ig tartó gazdasági válságban kezdtem. Nem volt más választásom, minthogy kiműveljem magam az álláskeresés művészetéből. 8 év alatt 7 különböző munkahelyem volt, legtöbbet a közszférában húztam le főleg a közigazgatási specializációm miatt - nyilván, mert amikor a tanulmányaim e téren elkezdtem, komolyan gondoltam a köz szolgálatát, csak aztán ezt megváltoztatták a tapasztalataim sajnos. Végig bennem volt, mit akarnék igazán, ami egy ilyen nagy és furcsa elegy volt, amiben volt nemzetközi jog - ezen belül is EU-jog, szoftverjog, szellemi alkotások joga, nyelvhasználat, mediáció, kreatív munka pl szabályozások kitalálása, tárgyalás, és hasonlók, de nem tudtam megtalálni a helyem. Utóvégre egy HVG-állásbörzén egy íráselemzésen szembesítettek vele, hogy tudom-e, hogy ugyanannyira fejlett a műszaki része az agyamnak, mint a humán. Miután dobtam egy hátast ettől, megértettem, hogy nem lesz könnyű utam, mert túl speciális a tudásom. Sok hasonló emberrel találkoztam azóta. Long story short miután Isten kezébe tettem az egészet, és beletörődtem, hogy a közszférában fogom lehúzni most már nyugdíjig, beindultak a dolgok: megkerestek több a szívemnek kedves projekttel és az egyik projekt vezetője támogatásával az adatvédelem területét mind jobban elsajátítva elkezdtem felépíteni a vállalkozásom vele társulva. Aztán jött a Covid és éreztem, hogy el kell mélyítenem az információbiztonsági tudásom. Ez ment kb öt hónapig, utána pedig megkerestek a mostani munkahelyemről, hogy nekik műszakilag kompetens adatvédelmi szakjogász kell. De az út friss diplomás koromtól eddig a pontig 11 évig tartott. Nem máról holnapra ment, ahogy sokan gondolják, hogy ez működik, vagy működnie kéne. Ahogy pedig a régiek mondják, minden alkalmat meg kell ragadni, mert nem tudhatod, milyen munkahelyi tapasztalatod, ott szerzett kapcsolat milyen későbbi lehetőség előtt nyit utat.
10- Joós István
Majdnem lekéstem, hogy gyermekem lehessen egyáltalán. És a döbbenetes, hogy ezzel én rendben voltam... mert a gyerek "kötelező mivoltát" a mintáimmal azonosítottam. Kiderült, hogy nem az. Hanem Áldás. A legnagyobbak egyike. Számíthatsz rám, ha ha nem tudod akarsz-e gyereket és/vagy a párod nem tudja.
11 - Szitás Anita
Az önmagam által létrehozott káosz tartott hosszú ideig vissza attól, hogy működni tudjon az életem. Zűrzavarból építettem áttörhetetlen falat önmagam köré. Amitől nem csak én nem láttam, hanem én magam is láthatatlanná váltam. Lezáratlan emberi kapcsolatok, elvarratlan szálak, meg nem értett folyamatok bennem, s körülöttem húztak nehezékként vissza. Az önámítás poklában vergődve szenvedtettem saját magam. Majd rákényszerültem a lelki nagytakarításra. Belülről kifelé, fentről lefelé. Nem azért, mert rájöttem, hogy ezt kell tennem, hanem azért, mert már annyira szenvedtem, hogy nem maradt más választásom. Mi (vagy ki) az, ami feleslegesen viszi az energiáimat? Mitől (vagy kitől) kellene távolodnom, sőt elrúgnom magam? És mi (vagy ki) az, ami vonzz, lelkesít? Mi (vagy ki) felé kellene közelednem? Így fogant a káosz mentén egy újjászült rend bennem. Ami nem csak a látásom gyakorlására, de a láthatóságomra is visszaadta az esélyt. A rendrakás által nyílt lehetőségem kapcsolódásra alkalmas állapotba kerülni. Ahol már csak attól függ a boldogságom, hogy mennyire tudok jól figyelni. A Rendre. Mert az az élményem, hogy rend végül mindig van. Így a rendhez igazodnom is örökké érdemes.
11