Daniel Uhle18 éves korom környékén annyira rosszul éreztem magam a bőrömben, hogy komolyan gondolkodtam azon, hogy befejezem a történetet. Az azonnali öngyilkosságnak mindig is ellene voltam, de a lassú öngyilkosság - drog, alkoholizmus nyitva állott előttem. Ha ezt az utat választom, garantálom, hogy ma már nem lennék az élők sorában. Mert ha valamire ráveszem magam, hogy belekezdjek, akkor azt nagyon hatékonyan csinálom. De nem ezt az utat választottam: mert ez a könnyű út lett volna. Helyette elmentem pszichiáterhez és nekikezdtünk a pszichoanalízis mentén (gyógyszerek nélkül) az önismereti utamhoz. Évekig jártam, mire a Szakember Segítőm azt mondta, induljak immár utamra. Később jártam ismét egy pszichológushoz, nála is nagy előrehaladást értem el és most ismét visszamentem hozzá pár hete. Emellett elvégeztem az Agykontrollt, Pránanadi több szintjét és számos alkalommal voltam Családállításon. Ezek közül a legnagyobb előrelépést a pszichiáter és a pszichológus adta. ...és hosszú évek óta aktív vagyok az Énakadémia / Egójoga / Útonjárok platformon - mind virtuálisan, mind a személyes találkozókon. Miért írtam le mindezt? Mert ez egy olyan terület az életemben, amelyre kifejezetten büszke vagyok! Hogy a nehezebb utat választottam, hogy elindultam rajta és aktívan dolgoztam magamon, így itt vagyok, még életben és így lehetőségem nyílik rá, hogy mindezt a tapasztalatot magam is a gyógyítás-segítés-tanácsadás hivatás szolgálatába állítsam. Mert másként nem tudom elképzelni a létezésemet...
4- Daniel Uhle
Számítógép függés, több mint 30 évig. Először játékok, később az internet, később értelmetlen (!) YT videók nézése. Most ennek 30 napja vége. Tovább is fog ez a szünet tartani? Remélem. Dolgozom rajta. Ez egy szelíd függés volt, viszonylag nehéz belehalni és beleszegényedni, mint más függőségeknél, de az érzések ugyanazok voltak: zombiként felébredni, a legtöbbször masszív önutálattal, "Ma másként lesz!" ön-ígérettel... Fókusz sehol, maradt a túlélés. És az évek csak teltek. És most már megérkeztek az eredményei, pl. gerincferdülés, csigolyák összemenése. Gondolkoztam azon, hogy mivel a gyógyító-tanácsadó hivatás felé haladok, hogy talán ezzel a sok tapasztalatommal könnyebben tudok majd más függőknek segíteni? Azt tudom, hogy a bennem lévő üresség, hasznosulatlanság elől próbáltam ezen a módon elmenekülni. Most nincs ez az üresség, mert egy nagy fájdalom tölti ki a helyét. Innen szép nyerni. Innen már csak nyerni lehet! :)
Orosz Sándor33 évesként ez az életemben a 7. munkahely ahol dolgozom . Sokan mondták hogy miért váltogatom , főleg idősebbek , persze akkor más világ volt mikor 1 munkehelyen le élted az életed. Jelenleg minden munkahelyem más, más területről szólt. Eleinte a pénz , aztán pedig az motivált hogy hol tudom jól érezni magam , ugyanakkor keresem a helyem mi az ami számomra közel áll . A párom persze ettől megőrül , mert elég bizonytalan az élet igy amit megértek persze, viszont nekem szükségem van erre a nyitottságra, változatosságra. Nem félek úk dolgokba belevágni , de őszintén szólva kicsit el is fáradtam jó lenne már, egy olyan területen kibontakoztatni a képességeimet ahol igazán jól érzem magam és jól is keresek . Azon is gondolkotam már, hogy lehet szimplán nem tudok elköteleződni , lehet kicsi a türőképességem , nem vagyok elég kitartó . Alapvetően türelmes vagyok de ha már a gyomor görcs megjelenik , akkor belül tudom hogy ez egy jel "LÉPNI KELL" Nem tudom ki hogy éli meg az életében egy-egy munkahelyváltást, vagy kinek milyen tapasztalati vannak . Nekem pozitvum hogy , ezektől a lépésektől sose érzem magam elveszettnek , mindig tudom hogy ha úgy alakulni mindig találok munkát magamnak , ami persze önbizalmat ad.
- FEForrás Erika
Férjemmel 9 éve vagyunk házasok. Van egy csodás kislányunk aki 8 éves. A kapcsolat mesesen indult sem vita sem hasonló. Nagyon tudtunk figyelni egymásra, majd gyors összeköltözés, eljegyzés, egy éven belül esküvő. A lányunk születése után is szépek voltak a napok, de valami miatt mégis feszült voltam. A Párom folyton dolgozott otthon voltunk hárman lányok. Az idő gyorsan telt és valahogy egyre kevesebb idő jutott egymásra. A kislány is sok időt elvett mert az átlagtól eltérő. Éreztem a bajt és egyre többet többet adtam, megoldást kerestem Férjem számára. Mikozben ő vagy nem volt otthon vagy folyamatosan feszült volt, és én magamban kerestem a hibát. Mondhatnánk tipikus, önfeladás csapdája. Igen ezt tettem lépésről lépésre adtam fel magamat, szeretet koldussá változtam. Amikor felvetettem egy lehetőséget próbáld ki te, és igen beindult a változás megláttam mindazt ami eddig előttem rejtve volt. De ahogy én fejlődtem egyre jobban zavart hogy nem kapok viszonzást, és nőtt a távolság. Sok sok beszelgetés során próbáltam felhívni a figyelmét a helyzetre, de bagatelizálás volt a válasz. Nem tartott velem és csak azért harcolt hogy mindene meg legyen, csak az anyagi meg erkölcsi elismerést kereste. Aztán egyszerűen már nem is beszéltünk egy nyelvet. Azt hiszem itt jutottunk el az aljára, hogy már nem is értjük egymást. Én olyan embereket találtam akik meghallgattak, ő pedig kizárva érezte magát. Eltávolodtunk egymástól, pedig az életem közepe még mindig ő volt. A kislány nyaralása alatt együttlétet tervezett annak ellenére hogy már rég kifelé állította a szekerét, mondtam hogy ezt nem lehet. Költözzön el és gondolkozzon, mit akar minket vagy a szabadságot, mert érzése szerint én bezárom. Már el is költözött válás folyamatban. Azóta is igyekeztem segíteni rendet rakni a lelkében, de hiába. Nehez elfogadni azt hogy a másik iránti szeretet nem jogosít fel arra hogy helyette harcolj. Ezt neki kell megtennie, szembe nézni saját démonaival.
Györkei MátéAPASÁG-ÉLMÉNY, KIHÍVÁSOK: Gyermekvállalás, gyermeknevelés, apaság-élmény, kihívások. 2021-ben, azaz 39 évesen váltam apává, ekkor született első gyermekünk, egy csodálatos kisfiúnk. Majd 2024-ben, azaz 42 évesen a második csodálatos kisfiúnk is megérkezett. Egész életemben csak azt tudtam biztosan, hogy én családot akarok. Apa szeretnék lenni. Ez megadatott számomra. Ezt az életérzést nem lehet leírni, és megérteni sem lehet, amíg az ember nem válik apává. Nem lehet képzeletben modellezni. Ez egy húsba-vágó élmény minden örömével és kihívásával. Őszinte leszek: Apának lenni csodálatos, de egy kibaszott szopás is egyben, mert valójában nem tudunk készen lenni rá. Zöldfülű kezdők vagyunk, amikor az apaságot gyakoroljuk. Valójában olyan ez, mintha úgy tanítanának minket úszni, hogy belebasznak a sebes sodrású folyóba, 10 méterrel egy hatalmas vízesés előtt. Ha nem tudsz kiúszni a partra, akkor rögtön mész is lefelé a vízeséssel, bele a mélységbe, ahol halálra zúzod magad és egyszerűen megdöglesz. Ebben vagyunk. Mindeközben kéne kedvesnek lenni, jó szülőnek lenni, tudatosnak lenni. Megmaradni jó férjnek. Szembenézni azzal, hogy talán szar apa vagyok. Később pedig azzal, hogy már nem vagyok annyira szar apaként, de közben elfelejtettem férfinak lenni, és szép lassan kiheréltem saját magamat. Nem gondolom, hogy megtaláltam a bölcsek kövét, de elég sok mindenre rájöttem már. Szerintem én akkor vagyok hasznos segítség Neked, ha Te egy kimondottan kezdő apuka vagy. Esetleg most akarnál gyermeket vállalni. Illetve szívesen segítek azoknak a hölgyeknek, akik érteni szeretnék a párjukat, hogy ők milyen belső és külső kihívásokkal küszködhetnek apaként. Avagy miért viselkedik olyan furcsán a férfi, amikor apa is egyben. Hátha tudok segíteni.
- Györkei Máté
BDSM, fétisek, kinkek, különleges szexuális szubkultúrák: Nagyjából 10-15 évet tett ki az életemben az az időszak, amikor én kimondottan valami BDSM irányból definiáltam önmagam. Kizárólag eszerint kerestem partnert, sehogy máshogy nem tudtam elképzelni a férfi-női együttlétet. Eleinte magam sem értettem mi ez az egész? Miért vonzó számomra ez a világ? Szégyenérzet, bűntudat gyötört, hogy miért vannak ilyen "beteges" vágyaim? Később otthonra leltem benne, kibontottam szárnyaimat, elkezdtem magam jól érezni. De aztán teljesen beszippantott és bezárt. Minden kapcsolódásomat ennek rendeltem alá. Már nem tudtam "csakúgy" örülni egy kedves és szép nőnek, amennyiben ő nem művelte a szexkultúra ezen elvont formáit. Még a kimondottan jól induló kapcsolataim is megromlottak emiatt. A BDSM mérgezővé vált számomra. Hosszú önismereti munka, sok-sok év, mire kimásztam belőle. Mire megértettem ezt az egészet. Mára ez letisztult bennem, békém és nyugalmam van ebben. Ma már tudok örülni a Páromnak mindenféle "kellékek" nélkül. Tudom élvezni a szexuális együttléteket mindenféle "kiegészítő" nélkül. Kitisztultak bennem az alábbi fogalmak és emberi állapotok: Vezetés-Követés. Uralkodás-Alárendeltség. Önrendelkezés-Kiszolgáltatottság. Ragadozó-Áldozat. Játszma-Játék. Bűntudat-Szégyen... és még sok minden más. Ha Te is vonzalmat érzel a BDSM, illetve bármilyen fétis, kink, stb. iránt, és szeretnéd megérteni, szeretnél megnyugodni, akkor szívesen segítek. Tudok segíteni Neked akkor is, ha épp most merészkednél bele, akkor is, ha nyakig benne vagy, és akkor is, ha már szeretnél kimászni belőle.
- Györkei Máté
GYENGE TEST, ÖNBIZALOMHIÁNY FÉRFIKÉNT: Egész gyermekkoromban mindig én álltam a tornasor végén. Mindig én voltam a legalacsonyabb az iskolában, a fiúk közül pedig mindig én voltam a leggyengébb. Különösebben ügyes sem voltam, így egyik sportban sem tudtam önbizalmat szerezni. Ezt untam meg kb. 18 évesen. Elkezdtem tornázni, edzeni. 20 évesen elkezdtem harcművészeteket tanulni, zéró tapasztalattal. 22 évesen elkezdtem lovagolni tanulni. Szépen lassan megerősödtem, és egyre ügyesebbnek is éreztem magam a különféle sportok, mozgásformák terén. Most itt állok 42 évesen. Nem vagyok tökéletesen egészséges, nem vagyok kigyúrva, és nem tudok helyből hátra-szaltózni. De van egy normál férfi fizikumom, képes vagyok megőrizni az egészségemet, van lehetőségem tenni önmagamért az edzéseket keresztül. És ezzel tudok önbizalmat nyerni. Amikor rosszkedvű vagyok, amikor érzelmileg kibillentem, amikor gyengének és tehetetlennek érzem magam, akkor segít a mozgás, ezt milliószor átéltem, megtapasztaltam. Mert harmonizál, megértést ad, visszahozza az erőmet, és stabilizál engem. Tudok segíteni, ha úgy érzed, megszólítottalak ezzel.
- Györkei Máté
IDEGENNYELV-TANÍTÁS: Lehetsz Te is idegennyelv-tanár, ha szeretnél! Azt tapasztaltam, hogy az idegennyelv-tudás nagyon szépen hasznosítható magán-nyelvtanárként, ami akár egy nagyon sikeres egyéni vállalkozást is eredményezhet. Idegen nyelvet tanítani az egyik legkézenfekvőbb lehetőség bárki számára. Amennyiben gondoltál már arra, hogy Te magad is taníthatnád az általad beszélt idegen nyelvet, úgy nagyon szívesen megosztom Veled a saját tapasztalataimat. Én a semmiből építettem fel egy közel 20 éves karriert japán nyelvtanárként. Bizony az elején rengeteg nehézség volt. A beleállás halogatása. Anyagi nélkülözés. Imposztor-szindróma. Többszöri megújulás a szakmában. Váltások. Újrakezdések. Rengeteg kudarc, fájdalom, amin átmentem, és feloldottam magamban. Szívesen segítek! További információ rólam, mint nyelvtanárról: https://gyorkeimate.hu/japan-nyelv/
- Györkei Máté
ÚJRAKEZDÉS VIDÉKEN, TANYÁN: 2018-ban szerettem volna kilépni a városi életminőségből, és mindent újrakezdeni vidéken, egy tanyán. Önellátó gazdálkodás, házépítést, tanya-karbantartás, állattartás, növénytermesztés, konyhakert-művelés. Főképp természetvédelmi irányelvek szerint: Permakultúra, erdő-kert (ehető erdő), víz-megtartatás (pl. esővíz-gyűjtés), talaj-megőrzés (és javítás), komposzt-vécé, stb. Megfelelni minden kihívásnak, ugyanakkor szenvedni azon tényezők miatt, amelyekről SENKI nem beszélt nekem. Megtapasztaltam a tanyasi élet hátulütőit is. Rengeteg hibát elkövettem. Mind szakmai, mind emberi, mind kapcsolati téren. Tudok segíteni Neked, ha Te is vágyódsz a vidéki élet felé, hogy kicsit ügyesebben tudj vidékre költözni, mint ahogy én tettem. Tudok segíteni, ha Te már vidékre (tanyára) költöztél, és nehézségeid, gyötrelmeid, kétségeid vannak. Továbbá fontos tudtod, hogy én 2023-ban felhagytam a tanyasi létformával, ugyanakkor sikerrel integráltam a tapasztalataimat, megbékéltem, és már egy valóban ön-azonos elképzeléssel fordulok a jövőm felé. Tudok segíteni Neked is, ha szeretnél felhagyni a vidéki (tanyasi) élettel, és megnyugvást szeretnél lelni, valamint ha szeretnél megtalálni egy olyan életformát, amelynek része a természetközeliség, ugyanakkor része a városhoz való kapcsolódás is. Annyit szenvedtem ezekkel. Tényleg szívesen segítek, hogy Neked egy kicsit kevesebbet kelljen, mint amennyit feltétlenül muszáj.
Dóka ViktorVolt a házasságomban egy kb. 3 éves időszak, amikor különösen erősen ragaszkodtam a feleségemhez. Ez az időszak tökéletesen egybecsengett azzal, amikor nem tudtam igazán, hogy merre tovább, vagy merre van az előre egyáltalán. Eleinte meggyőződésem volt, hogy jó helyen vagyok és jól csinálom, amit csinálok, de az eredmények csak rövid ideig jöttek, utána mintha egy csúszdán csúztam volna le, mindenem lenullázódott. A munkámban a sikerek egyre ritkábbá váltak, az összhangot a feleségemmel egyre kevésbé találtam, és eközben mégis az egyetlen, amire vágytam az volt, hogy vele töltsek idő, hogy kikapcsoljak, hogy feltöltődjek, hogy ráleljek magamra. Számára ez abszolút teher volt, valószínűleg úgy érezte, hogy még én is a gyermeke vagyok, aki el és kihasználja őt. Megélésem szerint ő nem értette, hogy a figyelmére van szükségem, attól függök, én pedig nem értettem, hogy ez semmire nem adna megoldást. Csak egyre több és több halogatást eredményezett részemről. Amikor magamhoz tértem, sem vele nem volt kapcsolat, sem normális bevételem nem volt, sem semmilyen örömöm a mindennapjaimban. A megoldást számomra az hozta meg, hogy elkezdtem kapcsolódni igazabb módon önmagamhoz. Elkezdtem merni ránézni arra, hogy amit én akarok, az milyen eredményt szül. Elkezdtem döntéseket hozni, apró döntéseket, amelyek először olyan nehezek voltak, mintha óriási köveket kellett volna görgetnem. Amint elkezdtem ezt a folyamatot, elkezdtem cselekedni, egyre inkább látszott az a rengeteg felhalmozott teher, amely attól lett teher, hogy én nem vállaltam felelősséget, és nem hoztam megfelelő döntéseket. Ezután ezeket a terheket, csak nem racionális döntések segítségével tudtam elkezdeni helyre tenni és felszámolni. Önmagamra kellett hallgatnom, miközben hittem abban, hogy van segítség. Hogy van kegyelem. Hogy van kegyelem számomra, egy nagyobb erő, mint az én tehetetlenségi erőm, a csüggedésem, a kudarcom. A kegyelemhez a már nem működő Viktort, és nem működő kapcsolatait fel kellett számolnom, le kellett ölnöm. Így végül azt tudom írni most neked, hogy a kapcsolatfüggésem szenvedései hozták a legtöbb olyan eseményt, válságot az életembe, amelyek mentén a rációm halálát elkezdhettem megélni, és ezzel megízlelni az Isteni vezettetést. Ezt gyakorlom most is, újra és újra, és újra.