- Juhász Sándor
Volt több olyan projekt és vállalkozás is az életemben, amikbe nagy motivációval, lelkesedéssel vágtam bele, amikről úgy éreztem, hogy fontos dolgok és amikben ki tudok teljesedni, aztán végül a ígéretes kezdetek után mind elhalt és én szépen lassan egyre rosszabb anyagi helyzetbe és egyre beszűkültebb térbe kerültem. Úgy érzem ezen elakadásomnak oka a meg nem élt vágyak, szenvedélyek, szexualitás. Tudatosan régóta törekszek erre és régóta érzem, hogy ezzel kapcsolatban van bennem valami blokk, de csak az utóbbi hónapokban emeltem igazán mély központi önismereti munkám részéve, hogy felfedjem magamban ennek a tudattalanomban lévő blokknak a forrását. Tudatos álmomban már egyszer-kétszer meg is jelent álomszereplőként ez a blokk, amivel szeretnék tovább dolgozni, de valamiért nagyon védi ezt a tudatalattim. Ez most az én nagy kihívásom.
2 
- Aniko Nagy
Bő 3 éve vagyok nyitott az ismerkedésre egyedüálló anyukaként nem sok időm, lehetőségem van elmélyülő kapcsolatokat kialakítani. Sosem hittem az online ismerkedésben. Világ életemben visszahúzódó voltam. Idegen volt a gondolat is, hogy hogyan és miről tudnék idegenekkel kapcsolódni. Pont emiatt döntöttem úgy, hogy ezt a félelmemet legyőzöm. Azóta rengeteg beszélgetés, találkozó, élmény van a hátam mögött, de nem látom értelmét, hogy naponta órákat ezzel töltve, tűt keressek a szénakazalban. Kisebb-nagyobb sikereim voltak, de tartós kapcsolat nem. Megéltem, hogy a korábbi kalitkából kiszabadulva micsoda erő lakozik bennem és azzal hogy tudok hatni ideig-óráig(!) a férfiakra, de kizárólag nem csak ezt a hatást szeretném elérni, hanem a belső értékeimmel kézenfogva szeretnék tündökölni valaki mellett, egymást felemelve. Szuper fejlődésen mentem keresztül, de közben úgy érzem, kiégtem a korábbi működésemben, robot üzemmódban fogadom a vele járó negatívumokat, nem küld földre már az, ha nem tud fejlődni az ismerkedés. Rettentő válogatós is vagyok és nem tudom, hogy ez kifogás keresés-e, miközben van bennem egy olyan, hogy már miért ne érdemelném meg azt, aki tényleg tetszik? A pozitívumok annyiban kimerülnek, hogy jókat beszélgetek, figyelem, hogy tanulhatnék az adott férfitól, helyzettől, de zavar a legtöbb férfi által diktált gyors tempó, a felszínes, sokszor a kizárólagos szexuális érdeklődésük. Vagy “csak” ezt váltom ki belőlük? Nem tudom.. Legyőztem a félelmemet, nem tartok már az efféle ismerkedéstől, de választani nem tudok jól és már nincs kedvem az online időpocsékláshoz. Vágyom kapcsolódni, de jól is érzem magam egyedül. Megalkuvó kapcsolódásra egyáltalán nem vágyom, inkább vagyok egyedül, mint hogy csak elmondhassam, hogy van valakim. És itt vagyok elakadva. Van egy férfi, akivel nincs megnevezve a “kapcsolatunk”, ő hullámzóan bő 3 éve az életem része bizonyos értelemben. Korábban soha nem tapasztalt energiákat hoz elő belőlem és erről nem tudok és nem szeretnék lemondani. Rengeteget fejlődtem mellette, de a mostani igényemmek (hogy szívesen lennék párkapcsolatban), nem felel meg. Szeretnék értékes nőként ismerkedni, kapcsolódni és határokat húzni úgy, hogy közben ne legyek merev, ne kelljen az igényeimről lemondani és élvezhessem a jelent, ne toljam el azt, amire vágyom. A személyesen kialakult, nem férfi-női kapcsolataimat meg tudom élni, nagyon elégedett vagyok velük.
Krisztina dr. TeubelElvált szülő szerep vol. 2. "Egy büdös kurva vagy, csak az áradat kell tisztázni." A gyermekeim apukája száját hagyta el a fenti mondat az otthonunk előtt. Döbbenet... vagy mégsem? Egy válóper közepén az indulatok a tetőfokára hághatnak. Közben bennem nyugalom. Egy belső hang zakatol csak a fejemben: én erre nem adtam okot. Sem a megbecsülés nélküli modorra, sem az ocsmány tartalomra. Ok, maradhatok nyugodt. Közben az ablak nyitva, a gyerekek a szobában. Vajon hallották? Megint kezdi a belső hang... mi legyen a lelkükkel? Ok, ettől most nem tudok nyugodt maradni... Aztán bevillan. Micsoda "tapasztalat"! Kártya lett belőle. A kihívás pedig a helyzettel adott: szülőtársi működés felé menni, nyugodt kitartással, idővel egy jobb kapcsolódásért.
József Gonda2x váltam, 4gyerek..... volt hosszú nehéz és volt egyszerű.... mindegyik Rólad szól, mindegyik tükör ... de nehéz észrevenni és használni jól
2
Orosz SándorSokáig azthittem míg egy kis falucskában laktam , hogy mennyire lusta ember vagyok. Attól függetlenül hogy elvégeztem a kerti munkát , és a benti házi munkát is. A lustaság mint olyan nálam mindig elégedetlenségből fakadt. Mindíg azthittem valamit csinálnom kell , mert ha nem akkor lustának fognak nevezni és ugyanígy lustának is tartom magamnak . Mióta beköltöztem egy nagyobb városba , azóta 2x annyit mozgot mert nem kell kocsival mennem sehova, minden elérhető gyalog is . Továbbá rájöttem , hogy akkor érzem jól magam ha minden nap mozgok valamit . Szóval szüségem van a mozgásra , még ha belül azt érzem semmi erőm sincs . Tanulság számomra , hogy sose voltam lusta csak nem értettem , hogy mire volt , szükségem hogy jól érezzem magam . Azontúl , hogy jól érzem magam , jobban tudok gondolkodni és egészségesebbnek is érzem magam . Persze ez annak is a következménye, hogy rájöttem ahhoz hogy a saját világomban rendet tegyek , magát az eszközt a "TESTET" is jó formában kell tartanom . :)
Butuza TamásKisvállalkozó vagyok. Mikrovállalkozó. Számomra az ideális vállalkozás méret az egy fő. A nagyszerűségét, társadalomra gyakorolt hatását, és a profit mértékét sem korlátozza az, hogy egyetlen emberből áll. Úgy érzem, az, hogy egyetlen ember a vállalkozás, teremti meg igazán a lehetőségét hogy valóban küldetésként, ügyként működjön. Igazán ideális állapot az, amikor egyidőben van több egyszemélyes vállalkozásom. A 2000-es évek elején egy kutatás azt mutatta, hogy a leginnovatívabb csapatméret 8 fő. Ettől nagyobb csapat kevésbé tud innovatív lenni. Ugyanez a kutatás 2014 környékén azt az eredményt hozta, hogy 3-4 fő az ideális csapatméret. Ez egy trend. Előbb utóbb eléri az 1 főt. És tökéletesen egyetértek ezzel a kutatással. Szívesen beszélek veled erről.
Zsuzsanna Á.26 év házasság után eldöntöttem: elválok. Hogy miért ekkor? Ekkor kezdtem el figyelni magamra, hogy valami nem jó, nem érzem jól magam a bőrömbe. És beköszöntött a harmadik fél, a szerető (az én részemről), aki megadta a lökést, hogy lépjek. Egy felnőtt és egy kamasz gyermekkel az életemben és egy férjjel aki nem akart válni nem volt egyszerű. De valahol mélyen belül volt egy meggyőződés, hogy ezt kell tennem. Ezt a döntést aztán nagyon sokszor megkérdőjeleztem. De úgy hiszem az évek történései engem igazoltak. Belekezdtem egy komoly önismereti folyamatba és hiszem, hogy jó úton haladok.
2