Tapasztalatok

Erika Joszai

Minden úgy kezdődött hogy elindultam egyedül az úton. Egy ideig mentek a dolgok, aztán amikor azt hittem megnyugodtam jött a rosszindulatú daganat... Addig küzdöttem magammal és a világgal. Azóta nem küzdök! Elfogadom ami van és szeretem magam!!! Túl a kemón, túl a műtéten kaptam egy új esélyt. Nyugodtabb és boldogabb ember lettem. De az út.... az kemény volt és még most is néha meginog az ember lánya, de menni kell előre. 💗🙏💗

NewLife🙂

Számomra is elerkezett az idő 4éve ,hogy feltegyem a kérdést magamnak miért is tudtam kapcsolódni egy érzelmileg,lelkileg bantalmazó emberhez, miért akartam folyamat q szeretettemmel megmenteni ,és folyamat felmenteni a tettei alól, átlátva és megértve az ő sebeit, sérüléseit.Rá kellett döbbentem magamat,hogy nem a másikkal kell foglalkozni,hanem magunkkal. Millió önismereti ,pszichológiai könyv ,videoanyag után megertettem a saját műkődésem ,igen voltak iszonyat mélypontjaim ugyanakkor egyfajta könnyedség. De ennyi idő távlatából arra jöttem rá,ezeket a gyerekkorban keletkezett sebeket nem lehet eltűntetni,egy fajta hegként léteznek tovább a mélyben. Valahogy az élet is levizsgaztatott újra ebből.Azt éreztem, rendeznek, egész, teljes ,felszabadult boldog vagyok egyedül is.Es jött 1 férfi az életembe, hihetetlen barátság alakult ,figyelmes ,törődő volt ,válni akart ,egyedül volt az egészben.Ami utólag azért kiderült kamu volt.🫣 És én iszonyat meg akartam menteni ,napi 5órákat beszéltünk telefonon,nagyon mély őszinte kapcsolatnak éltem meg.Aztan 3 hónap után minden megváltozott, eltavolodott,csenddel vert, minden egyes őszinte szembesitesem után a tetteivel.És ezt húztam 1,5 évig. Húzd meg ereszd meg dinamika.Kezdtem tönkretenni,lefogyni,depis lenni srb. A lényeg hogy most már tudom ,a minta ott van,csak tudatosabban kell kezelni,az első ghosting után ,nem szabad bennemaradni,erős jel ,hogy az ember érzelmi manipulátor, játszmák lesznek . És igen ugyanez a dinamika volt jelen gyermekkoromban,érzelmileg elérhetetlen apa ,és áldozat megmentő anyai minta ,némi narcisztikus színezettel. És ehhez tudok automatikusan kapcsolódni a sebeimből,a bántalamazashoz. 4hete írtam meg neki -mivel telefont nem volt hajlandó felvenni-hogy köszönöm de a bennem élő gyermek felnőtt és én nem tudok tovább hozzá kapcsolódni. És rohadtul nehéz,mert vártam a hivasat ,hogy ezáltal azt érezzem szerethető vagyok ,és értékes. De itt nem az a lényeg, hogy az Ő bármilyen reakciója, tettei alapján mérjem magam értékét. Tudom ,hogy nehéz volt felismernem a rejtett narisztikus dinamikát, mert nagyon árnyalt, kifinomult eszkoztárral rendelkeznek ,nincs nyílt konfliktus,soha egy bántó szó,becsméreles ,leértékeles nem volt,csak a hirtelen jéghideg eltűnés ,csend.Tudom miért lett ilyen,tudom a gyerkkorát,az egész pszichológiai hátterét tudom,de nem szabad Akarni senkit se megmenteni . Ez az én fő mintám.Es valójában nagyon sok barati kapcsolatban is észrevettem ezt a műkődésem. Azt a döntést hoztam,hogy minden ilyen jellegű kapcsolatot lezártam,nem haraggal ,hanem felismeréssel,hogy ezek elszivnak engem az élettől. És most a magány, a mintáim próbálnak visszahúzni ,de nem hagyom,nem küzdök ellenük ,inkább elfogadásban vagyok, tanulom a határhúzást,a kiállást önmagamért,figyelek az első jelekre már,mert az mindig van,lehet egy elejtett szó,egy reakció, bármi. Nem szabad figyelmen kívül hagyni a belső hangot ,az érzékelést, mert a másik energiája sosem hazudik. És így utólag ez a legmegdöbbentőbb hogy teljesen tudatában voltam milyen hintalóvon ülök,el is mondtam mindig a másik félnek, amiért tiltás volt a jutalmam mindig. Egyetlen mondat jött ki mindig a számon, amit mondogattam neki,ne akarj másnak látszani, mint aki valójában vagy,mert ott belül már érzékeltem, de a minta húz bele a hülyeségbe, a dinamikába,mert ebben nőttem fel ,és ezt ismerem.Szerintem maga a séma aktív marad ,a seb ottvan,csak azt kell megtanulni,hogy iszonyat tudatosan elkapni mikor húzna be és újra mennénk bele a hülyeségbe.Es igen ,ilyenkor a mintához olyan dinamikáju férfi fog jönni,aki ellenállhatatlan,rosszfiús,izgalmas,kedves,mágnesként vonz .....de nálunk is a legelején már megtette azt velem ,hogy az én utcámba jött fodrászhoz, tőlem 1percre,és nem jött fel hozzám,amit utólag kidumalt ,hogy sietett,és én gyönyörűen felmentettem a tette alól.Es iszonyat szarul esett,és mégsem tudtam azt mondani, na akkor viszlát, mert számomra ez nem elfogadható hozzállas már a kapcsolat elején ....redflag volt ,nem kicsi . De a leckét úgy gondolom addig ismételjük míg nem tanuljuk meg . Nem könnyű út,de sikerülhet, kellő hittel,elszántsaggal ,önertértékelessel, önbecsüléssel.Önmagunk meghaladásával ,de ehhez előbb le kell merülnünk a saját poklunkba ,ahol egyedül vagyunk ,mert a válaszok a megoldások, felismerések a csendben jönnek. És az ilyen típusú embereknek ,a legnagyobb válasz és reakció a csend ,mert abban erő van. Felesleges nekik arról beszélni mit tettek vagy mit nem tették,ők pontosan tisztában vannak vele. Felesleges bizonygatni a saját értékeinket, a türelmünket, empatiankat ...ők ezzel is tisztában vannak, mert pont ezt keresik ,aki fel fogja áldozni magát, és kontrollalható. Szomorú látni ,hogy vannak akik 20-30 éve élnek ilyen helyzetben ,és úgy szét van forgatva a fejük, hogy nem is ismerik fel .Hála isten nekem 2x1 5 év volt, mindenkettobol viszonylag hamar határt húztam. Az érdekes az,hogy előtte sosem volt ilyen típusú kapcsolatom.

Györgyi Hegedüs

Ne akarj erős nő lenni, ne akarj mindent megoldani, ne akarj folyton jó lenni, úgy, hogy mások bánatát is a válladra veszed. Ne akard visszatartani a sírást, a haragot, a frusztrációt, mert olykor piszok nehéz is az a minden, amit mégoldottál, és ezért ugye büszke vagy magadra, de legbelül érzed, hogy ezt rajtad kívül senki nem látja, senki nem értékeli. Persze, nyilván önzetlenül adsz, de ha nincs aki ezt jó szívvel fogadja, akkor az belül nagyon fáj. Ha nem engeded ki önként ezt a csalódott, keserű érzést, ha mindig visszafolytod, a bánatod, ezzel kárt okozol magadban,mert a lelkedet nyomasztó gondolatok nem maradnak odabent, szép lassan utat találnak kifelé, hatalmas pusztítást végezve a testeden. A gondolat láthatatlansága, dimenziót vált a fájdalmas fizikai létbe. Az erős nő legbelül ezt is tudja, de kitart, mert ez élteti, hogy Ő bizony mindent is kézben tart. Vajon meddig, bírja, meddig hajlandó boldogság nélkül élni?

Válás után 2 évvel első kapcsolat. Nem akarod mégis megtörténik. Miért? Mert nem bízol senkiben? Mert már minden mindegy? Mert nem akarsz kötődni és ez így biztonságos? Megmagyarázod, végül rájösz nem jó ez neked.

Viktória Matúz

Az elköteleződés képessége a tudatalatti folyamataink és tapasztalataink metszete. Letenni a voksunkat egyetlen személy mellett. Javaslatom szerint ez igazából Önmagunk melletti kiállásunk minőségét jelöli. Az elmúlt időszakban, kb. 2-2,5 évben, benső utakon keresztül vizsgáltam az emberek kétségbeesett párkapcsolati, kötödési késztetési mögött álló félelmet, szorongást, menekülést...oda-vissza. Nagyon sok emberrel beszéltem életem során az aktuális párkapcsolati problémáikról, dilemmáikró. Nekem a probléma a kenyerem és akad bőven. Hááála annak a magasságosnak, mert egyébként éhen halna az agyam. Az elköteleződési nehézségek mögött álló problématenger, a felismerésben rejlő nehézség, szinte tálcán kínálja magát. Leggyakrabban saját nyilatkozatainkban érhetjük tetten, hogy mit is jelent számunkra az elköteleződés párkapcsolatban. Az a túlságos meglátásom született ebben a témakörben, hogy évszázados tradícióink fölülírási folyamatai zajlanak. Egyre többen akarják érteni, megélni saját magukat és leginkább másban találják a hibát. Büntetik az új kapcsolatot a régi miatt, az ellenkező nemű szülővel kialakult kapcsolati problémáik miatt, menekülnek, kitagadnak, megtörnek családi mintákat, hogy megvédjék magukat a sérülésektől. Gyakran szüleik által enszenvedett sérülésektől, amit önmagukra vetítenek, pedig nem is volt igazán rossz tapasztalatuk. A sokszor hallott Nem kell papír a boldogsághoz...Nem költözöm össze, mert nem osztozom...Nem engedlek közel, mert már bántottak eleget...Nincs szükségem rád, mert egyedül álló vagyok... Számos ilyen indok, nyilatkozat mutatja meg számodra, hogy valaki más életét éled. Valaki más tapasztalatából ítéled meg a párkapcsolatot. Valaki mástól szerzed a tanácsot, nem a saját életedből. Az első és egyetlen tanács...próbáld ki te. Elköteleződni, lemondani a szabadságunk egy apró szegmenséről megéri azért, mert másként nem kapcsolódhadsz benső énedhez. Egy másik embert bizonytalanságban tartani azért mert te nem vagy jóban önmagaddal...vétek. Gyakran kell kilépnünk a saját elefántcsont kastélyunkból ahhoz, hogy meglásd, mit okoz ez a másik személyben. Mit szolgál ez neked, hogy elutasítod azt aki szeretni jött. Egyben szigorúan felhívnám a figyelmedet, hogy kötelességednek tartom, ismerd fel saját kötődési problémádat és ne játsz a másik érzelmeivel, reményeivel, szükségleteivel, erőforrásaival. Ha és amennyiben nem szeretnél tartós kapcsolatot, azt tessék megmondani a másiknak és azzal is minden rendben van. Itt leginkább férfitársaim figyelmére számítok, hiszen számunkra nők számára mást jelent a párkapcsolati elköteleződésben töltött elvesztegetett idő. Ugyan rólunk szól, de annyira szeretünk benneteket, hogy bármit megtennénk, hogy engedjetek szeretni. Így gyakran elveszítjük önmagunkat, saját érzelmi, fizikai és értelmi szükségleteinket. Szeretném ha elkezdenél szóban is megnyílni önmagad, társad, csávód vagy csajod előtt és BESZÉLGETNÉTEK. Lécci lécci lécci. Régi szokás, tök jóó. Próbáld ki. Nem kell gondolatolvasósat játszani, mert az az agyamra megy. Szeretem kimondani, hogy szerelmes vagyok beléd. Félelmetes, meg kiadom magam, de ha nem tenném megfulladnék. Pofán vertek ezért párszo...? Mint az állat. Vótam én mán emiatt pszichiátriai beteg, ócska kurva, drogos állat...de megérte. Elköteleztem magam a mellett, hogy megmutatom mindenkinek érdemes a szerelemért kinyitni a kapukat, ledönteni a a falakat és kiadni magad, mert így tapasztalod meg ki is vagy igazán. Aki erre reagál és bánt rögtön mutatja, hogy te félsz az elköteleződéstől legbelül. Ez tök így van. Rettegek, mint állat. De mégis jó érzés annak az ígérete, hogy a rengeteg elszenvedett sebesülés új reményt fon a szívembe. Megmutatni a fájdalmat annyit jelent, hogy egy fájdalommal teli társ is megmutathatja neked magát és nem kell félnetek egymástól. Elköteleződni egy másik ember tekintetében az a menyország. Bár belém is marnak érte rendesen, de életem legszebb szerelmei közé sorolom az ilyen pillanatokat.

Viktória Matúz

Szinte egész eddigi emberi létemben, az emberi természet viselkedéskutatója voltam. Már néhány éves koromtól vannak olyan emlékeim, hogy figyelem az embereket, viselkedésüket, magatartásukat, reakciójukat másokra és a körülöttük lévő világra. Mintha egy laikus kultúranropológusként születtem volna le erre a Földre. Az ismerkedés számomra lételem, szakmai elkötelezettség, hivatás, életstratégia, kutatsái terep, szerelem. Egy ember arca mögött meglátni önvalóját egy ajándék. A léleklátás képességével születtem és formáltam belőle palotát, segítő módszert, én- és önvédelmi mechanizmusokat, létstratégiákat, megküzdési potenciálokat. A szándék, amivel egy másik emberhez közelítünk, meghatározza a további életünk kimenetelét. Minden ismerkedési lehetőség új ajtót nyit önmagunkba. Néha fáj, csalódás, bánat teremtője, de a legtöbb esetben olyan tanító mester akihez mindig fordulhatsz ha elbizonytalanodnál, ha elvesztenéd hited, ha eltünne az út irány, vagyha nem találnád az alagút végét. Az ismerkedés vágya és lehetősége megadatott hát használd! Igen, hallak...de akkor meg kell magam is mutatni a másiknak. Valóban. Ez a legjobb része. Mert igazából nem a másiknak mutatkozol be, hanem rajta keresztül, az Ő viszonyrendszerébe ágyazva ÖNMAGADRA találsz. Jócskán találsz rá példát az életedbe, hogy egy-egy spontán, előre nem tervezett, vagy irányított ismerkedési helyzet gyökeresen változtatta meg a látásmódodat az életről, szerelemről, kapcsolódásról. Ha elengeded azt a megfelelési kényszeredet, hogy jól nézz ki a párkapcsolatkereső palettán, már nyert ügyed van. Ha elenged a görcs, hogy párkapcsolatot akarok és mindent megtennék érte, máris beérkezik valaki az életetbe aki hozzásegít ahhoz, hogy partnerként tudj kapcsolódni a számodra megfelelő emberhez. Az ismerkedést ne a húspiaci kikínálkozás terepeként fogd fel, hanem egy arcban rejlő lehetőséget, egy különleges életút felfedezését, más ember élettapasztalatainak begyűjtését. Már is párban- kapcsolódsz egy másik emberhez, jelentsen ez bármit és tartson bármeddig is. Én a párkapcsolatot jelenleg nem a holtomiglan gyerekszülős értelemben definiálim, hanem két ember, egy időben egy helyen tölt és szerez közös élményeket, tapasztalatokat. Önmagadtól se várd el, hogy élethosszig tartó együttlét lesz a vége, hiszen ezt nem tudhatja senki, még Isten sem. Ráadásul, létezik az a fránya SZERELEMNEK hívott izéééé, amitől elveszíted a fejed és végre nem gondolkodsz. Benne van a bukta lehetősége...? Igen jócskán, de enélkül élni képtelenség, fölösleges próbálkozás, kihagyhatatlan élmény. Szerelemben élni önmagunkkal az egyik legmagasztosabb élmény és forráskód, ami vonzza a számunkra potenciális kapcsolati minőségben lévő másik felünket. Hidd el a világ másik végéről is megtaláljátok egymást, mert bár nem is tudjátok, hogy minden nappal egy lépéssel közelebb kerültök egymáshoz, de a megfelelő önismereti úton keresztül megtalál a szerelem és megismered azt aki számodra a jelenlegi élethelyzetedhez a méltó társ. Ha nem működik az jelzi számodra, hogy te nem működsz úgy amire vágysz. Az ismerkedés az Önismerettel kezdődik, rajta keresztül vezet és vele együtt teljesedik párkapcsolattá. Ha velem találkoztál, már nagyon jó uton vagy önmagadhoz. Köszöntelek a varázsbirodalmamban. Megismerlek BARÁTOM.

Viktória Matúz

Na hááát ez a kedvencem Drágák! A mindenség legjobb szeretője vagyok, aki spirituális szinten szellemi élvezeteket nyújt férfiaknak nőknek egyaránt. Szexuális értelemben, még nem voltam szeretője senkinek. Valahogy elkerült ez a tapasztalat és nem is vágyom rá. De tudd, hogy ha szeretői viszonyt ápolsz valakivel az nekem teljesen rendben van. Nem újkeletű jelenség, nem te vagy az egyetlen és nem is az utolsó. Nem mondom azt, hogy a szeretői státusznak nincsenek olyan formái, amit tisztességtelennek tartok. Ha úgy alakul ki szeretői viszony, hogy az abban résztvevők közül bármelyiknek is van tartós kapcsolata, szerintem az a partnerrel szemben nem egy üdvözítő dolog. Ha azért vagy szerető, mert a pároddal a szexualitás nem működik, de nem mered neki bevallani, vagy nem sikerült megoldani a problémát és ezt a menekülő utat választottad, bár megértem, de ilyen esetben magadat is cserben hagyod. Szerintem (bár erről valódi tapasztalatom nincs) az élet akkor válik párkapcsolatban boldoggá igazán, ha minden oldalról kiteljesedhet a két ember közötti viszony. Így az egyik legfontosabb területen a szexualitásban. Ha a szeretőséget hazugság, titkolózás, becsületsértés övezi, azzal magadnak többet ártasz, mint amit a kielégítő szex adni tud. Ha két egyedülálló ember a vállaltan, kimondva csak a szexben kapcsolódik, az nekem tök rendben van. Báár én nem gyakorlom, de tökéletesen elismerem létjogosultságát az általam gyógyszexnek nevezett jelenségnek. Nyilván a probléma onnan kezdődik, ha a szeretői viszonyodban nem érzed jól magad. Egyszer csak többet akarsz. Más igényeket kezdesz támasztani a partnereddel szemben, vagy a szexet használod fel, hogy manipuláld a partnered. A férfiak ritkán viselik jól, ha ilyen manipulációnak vannak kitéve, viszont néha képtelenek ellenállni vágyaiknak. Így ez egy csapda helyzet szerintem. Sem kint, sem bent. Szükségletkielégítésből, kielégítetlen lekki szükségleteket teremtünk. Mit nyerek? Mit veszítek? Mit hoz? Miért van rá szükség? Újra önismereti munkára sarkallnálak? Vizsgáld meg mit szolgál számodra a kialakult helyzet? Miért mentél bele (már megint)? Mi rémíszt egy teljes palettás kapcsolattól? Miért fontos számodra, hogy jól teljesits az ágyban és erről folyamatos visszaigazolást kapj? Jól megleszünk itt, és elidőzhetünk ennél a témánál, mert a saját szexualitásommal való kapcsolatomat régóta vizsgálgatom és az eredmények kipróbálása még várat magára. Tudnék mesélni. Pusszancs Drága, hajrá!

Viktória Matúz

A hűtlenséggel ingen intenzív, transzgenerációs kapcsolatom van. A családban sajnos férfi oldalról leginkább igen gyakori és bevett szokás volt a hűtlenség. Voltam elszenvedője, de hála a jó égnek okozója nem. Valószínűsítem, hogy az apai nagymamám igen szigorú katolikus hitének köszönhetően de a végletekig hűséges voltam (eddig) és nem is kísértett igazán a hűtlenség. Bár egyedülálló nő vagyok és nem mondom azt, hogy nem fordult meg a fejemben, hogy sutba dobom erkölcsi rendemet, nem vállalok felelősséget a másik ember döntéséért hanem az én boldogságom kiteljesítése, vagy beteljesedése érdekében hűtlen leszek önmagamhoz és belemegyek valamibe, amit egész életemben elítéltem. De a hitem, a magam iránti tisztelet és feltételnélküli szeretet mellett döntöttem és bár majd meg szakadtam miatta nem léptem át azon a határon. Sok kár ért abból, hogy jelezték nős vagy párkapcsolatban élő férfiak, hogy szívesen elvinnének egy menetre, sőt többször el akarták hagyni a feleségüket miattam, de mindig arra kértem a JóIstent, hogy ne hozzon ilyen kellemetlen helyzetbe. Ebbe az életbe ne én legyek jellemtelen férfiak mentőkötele a kiugráshoz. Borzasztóan nehéz helyzetbe kerültem emiatt. Sok tervem, munkahelyi sikerességem ezért fulladt kudarcba. Ez volt a büntetés azért, mert nem teszem szét a lábam sem előmenetel, se pénz, se semmilyen helyzetben ami nem tiszta. Hálás vagyok magamnak ezért, pedig hidd el hogy megpróbált az élet rendesen. Egy nagyon boldog igaz időszakban rámtalált a mindent elsöprő bolond szerelem. Mindent vitt és én átadtam magam neki gondolatban. Tettben szinte semmilyen formában. TKözel két éves próba ez nekem, de állom a sarat. Megőrzöm azt ami engem igazi nővé tesz. Őrzöm a szegény lányok adományát a "szüzességemet" egy olyan pillanatra, mikor megengedhetem magamnak újra, hogy szétessen az életem a szerelem miatt. Megéltem és életem legszebb pillanatai közé sorolom. A vak, fékezhetetlen, de beteljesületlen szerelem pillanatait. Olyan emberi minőséget tapasztaltam meg magamból általa, hogy a szerelem önmagamiránt oldhatatlan lett. Eltávolított a párkapcsolódás esélyétől, ,ert nagyon sokan megirigyeltek egy szerelmet, ami soha sem szökken szárba, de minden ivülálló látta, hogy Istentől elrendel, bár érthetetlen kapcsolat született két idegen, különálló világból érkezett ember között. Meghoztuk saját döntéseinket. Kimondatlanul. Ő a párját választotta én saját magamat, vagy leginkább a munkámat. Nem nagyon tehettem mást és nem bánom. Kapaszkodom abba az egyetlen érintésbe, ami kizökkentette a táram a visszafolytás keretébe és megsimította a hátamat. Sok hónapon át ez volt a védőbástyám a környezetem támadásai ellen és a kedvese neve volt a pajzsom, hogy ne tegyek őrültséget. Lehetett volna másként és akkor már rég más szinten élném az életem? Lehet. Ki tudja? Talán itt és most nem is számít. A beteljesülés lehetőségéért nagyon sok mindet tettem meg és önismereti síkon kutattam a helyzet kialakulásának oka iránt. Még mélyebb elismerést nyertem magam számára. Feláldozni mindent a tényleges szabadságért, hogy úgy végezhessem a dolgom ahogyan én képes vagyok, minden nehézséget megér és nem érzem áldozatnak. Mikor elér az ember egy olyan életszakaszba, több évtizedes önismereti és személyiségfejlesztési munka által, hogy teljesen tisztába kerül az élete értelmével, minden nehézséget megér annak beteljesítése. Az egyedüllét mámorát, az elhagyott érintések hiányát, a segítségnyújtó kéz elkerülését, a másik védelmét, a bizonyosságot a hiányállapotok rendeltetésszerű csökkentését. Nem egy másik ember által, hanem a meglévő forrásain által. Nem mástól várni, hogy javítsa hibáinka, megbocsátani magunknak, hogy sokszor hagytuk cserben sajátmagunkat és ezért nagyon kemény árat fizettem. De megérte, mert ez által kinyílt a világ és olyan helyre is méltónak látom magam, aholy olyan férfi vár, aki hasonló próbatételeken megy keresztül csak azért, hogy egy napon egyesíteni tudjuk tapasztalatainakt és pótoljuk az egymás nélkül eltöltött időt. Azt nyertem vele, hogy egy olyan minőségében kiemelkedő párkapcsolat ígéretét mutatta nekem az úr, amiért nem csak tenni érdemes, hanem várni rá. És megpróbálni végre nem elugra előle életvédelmi ösztönkésztetésből. Új férfi mintát beengedi. Megtapasztalni, hogy létezik olyan feltétel nélküli hűség, amikor bármilyen butaságot tehet, bármeddig nélkülöz is a társad- olthatatlan szerelemben vagytok akkor is mikor még a kezét sem fogtad meg. Teljes mellszélességgel kiáll az én idióta, néha vállalhatatlan, szabados viselkedésem miatt. Megmztatta, hogy az élet minden területén a tenyerén hordozna ha hagynám. El jön ez az idő is. Addig hűen őrzöm azt az Egyedülálló nőt, akit csak ritkán engedek ki a fátyol alól, hogy ne éljenek vissza gyengeségével. Soha, soha de soha többé.

Viktória Matúz

Kapcsolatok rendszerében élünk, ha akarjuk ha nem. Számomra a kapcsolatépítés igen könnyen megy, viszont az elmúlt időszak ponai miatt tartózkodom a bensőséges kapcsolatokól. Kapcsolódások nélkül nem létezhetünk, hiszen akkor a boltban sem szolgálnak ki. Ha valakit megrémít a kapcsolat szó, az ásson ezzel kapcsolatban mélyebbre. Milyen kapcsolataid állnak per pillanat gatyául? -Családi? -Baráti? -Munkahelyi? -Párkapcsolati? - Hivatalos ügyintézéshez kötött? Ha ebben a témakörben kutakodsz, akkor már komoly lépést tettél annak érdekében, hogy rendezd a világgal való viszonyodat. Közelebb kerülj az életben neked szánt helyhez, közösséghez, rendhez, működési módhoz. Az elmúlt évek tálcán kínálták a lehetőséget az Önmagunkkal való kapcsolatunk felülvizsgálatára, a körülöttünk, velünk létező emberekkel meglévő kapcsolataink értelmezésére. Egyedül lenni egy nagyon magas személyiségfejlődési szint, spirituális fejlődési lehetőség, viszont magában hordozza a valóságképünk torzulását. Alkalmanként ezzel bezárjuk magunkat a vélt vagy vaéós félelmeink ketrecébe és segítség, kapaszkodó EMBERI KONTAKTUS nélkül nehéz visszatalálni a valódi önmagunkhoz. Ha úgy döntöttél valamikor, hogy kilépsz a társadalmi kötelékekből, hogy ne sérülj, ne bántsanak azért amiért olyan vagy és úgy viselkedsz amilyen vagy. Teljesen megértelek, viszont olyan pozitív, sziporkázó, bájoló és építő lehetőségekről mondassz le, amin keresztül átírhatod korábbi tapasztalataidat. Kérlek soha ne add fel. Találj Rám- Ránk. Fogom a kezed, magamhoz énekellek, kinyitom a kaput helyetted, hogy onnan indulj új szárnyat bontani. Az elmúlt két és fél évben, minden akorábbi életem szereplőihez tartozó ember hátatfordított nekem, kétségbe vont, cserben hagyott, hátbaszúrt, kijátszott, kisemmizett, megvezetett. Ettől lett bennem erősebb a hit, hogy olyan egyedi útját választottam helyesen az önérdekérvényesítésnek, ahol nem számít semmi. Bár jelenleg településszintű hajléktalan, rokkantnyugdíjas vagyok két diplomával, mégis a világ legboldogabb embere. Tönkre tettem a mások által irigyel, sikeres életemet, mert már annyian szívták a véremet, hogy a szervezetem feladta és a sürgősségin kötöttem ki. Az ingyen segítő felállt és hátatfordított mindennek és mindenkinek. A családom elől a pszichiátria zárt osztályára kellett menekülnöm és azóta is rejtem önmagam és önvalómat, hogy ne bántsanak miattam másokat. De az elmúlt időszak önkéntesen vállalt kínszenvedése vezetett most ehhez a pillanathoz, hogy írhatok neked, hozzád. Nem vagy egyedül és nem is hagyunk magadra. Ott vagyok a szél simogatásában, a galamb röptében a nap sugarában, egy gyermek szemében egy idős kéz szorításában. Nyílj meg és nyisd vissza a szemed babám. Újjászületáésed napja ez. Mint az újszülött kezd újra megszokni a fényt és új reménnyel várni a hajnalt. Benne leszek. Sokan benne leszünk. Szívben, lélekben, zenében hangban, az étel ízében. Köszöntelek otthon Bolygó Hollandi Mártás

Viktória Matúz

A kapcsolataink legmagasabb szintje a párkapcsolat, amire leginkább minden más kapcsolatunk hatással van. A jelenlegi párkapcsolatunk, vagy annak hiánya az előző párkapcsolatok mezején gyökeredzik. Nem létezünk se vele sem nélküle addig, amíg önmagunkra nem találunk. A párkapcsolati helyzetünk: - saját személyiség állapotunk fokmérője. - saját magunk iránt érzett szeretetünk előszobája. - családi mintáink lenyomata - nemi szerepeink rendezőelve - az élettel való kapcsolatunk mutatója - az élet átadásának, reprodukcióhoz való hozzáállásunk aktuális mintaképe. Tükör, bástya, béke és harc küzdőtere egyaránt. Harc önmagunkért, a szabadságunk kiteljesedéséért, a szeretet átadási képességeink kiélesítéséért. Úgy tapasztalom, hogy jelen világunk egyik legkiemelkedőbb feladata, az emberi létünk leg vágyottabb és leg félőbb tapasztalati hálója. Célom, hogy megmutassam neked, nektek, hogy kapcsolódni társként nem oly nehéz akkor, ha nem félsz ÖNMAGADTÓL. Ha felismered saját viselkedésed mögött meghúzódó személyiség elakadásaidat, menekülési stratégiáidat, rajtad kívül működő szerep csapdáidat. A környezeti elvárások és a saját igényeid, szükségleteid, tanulási folyamatai mögött álló önszolgálatba ágyazott szerelmi minőség az életünk egyik leggyönyörűbb küldetése. Gyere velem, megmutatlak önmagadnak.