
Nem tudom ti hogy vagytok ezzel a bizalom dologgal. Nagyon “csalóka” ez is. Vakon járva azt hittem, a màsikban kell hinnem, meg a helyzetekekben. De nem. Végül is nem a férfiben kell hinnem, pedig ez sokszor elhangzik, hogy ő benne higy. Nem lehet egy folyton változóban hinni. Lehetetlenség. A változatlanba kell hinni. S nem, nem kell, csak jó erre rà döbbeni. Ès még innen is van tovàbb, mert valójàban nem én hiszek a vàltozatlanba, a mozdulatlanba, hanem én az vagyok. Akként kell megmaradnom. Azzá válva, felismerni magam akként. Ez a stabil pont. Innen lehet rá nézni mindenre is. Egy bizalom van, ezzel ezt szerettem volna írni.

A szocializmus időszakában nőttem fel. Egy napon apám hazatért a gyárból, letette a táskáját a konyhaasztalra, és közölte anyámmal, hogy felmondott. Ettől kezdve a saját maga ura lesz. Földeket vásárol, gyümölcsöt és zöldséget termeszt, majd piacon értékesíti azokat. Anyám hosszú ideig aggódott, hogy nem hagyhatja el a biztos állást a bizonytalan jövőért. Kislányként számomra mindez ijesztő volt. 20 évesen, egy sikertelen felvételi után, anyám unszolására jelentkeztem egy helyi postai alkalmazotti állásra. Az első nap végén kopogtam a főnökhöz, megköszöntem a lehetőséget, majd felmondtam. Elmondtam, hogy én magam akarom irányítani az életemet, a saját vállalkozásomban szeretnék dolgozni. És így is történt. Harminc éve dolgozom a saját vállalkozásomban. Bár sok negatív mintát hoztam a szülői házból, el kell ismernem, hogy valódi értékeket és gyöngyszemeket is kaptam tőlük.

22 éve vagyok alkalmazott és szeretnék vállalkozast üzemeltetni, de annyira nehéz, hiszen nem ebben nőttem fel. Azt láttam, hogy kell jo parancs végrehajtónak lenni és azt már nem tudom, hogy kell hajtani a saját szekeremet...vajon ez a személyiségrész váltothat?

Határokat felállítanom, hallgatnom a megérzéseimre, kiállni magamért, az igazamért, ezeknek hangot adnom. Rajtam elhatalmasodott a munka. Mert szóltam,hogy sok, de nem mondtam, hogy elég, hogy nem megy több. Nemet mondás képessége; Legyen egyensúly, és nem hagynom, hogy kihasználjanak. Mikor erre rájöttem, már késő volt. Az egészségem is kezdett rámenni. Szövetségesek! Mindig legyenek. Legyen,akivel tudom, hogy őszintén beszélgetek,ahol tudom,hogy nem támadnak hátba. Figyelnem kell, hogy más mit oszt meg magáról, és hogyan, így tudtam, hogy mennyire őszinte. Ki a barát, kiben bízhatok, kiben nem? Volt, aki csak udvariasságból, vagy kötelességből volt kedves, de mindig vannak igazak.

Nem álmodoztam vállalkozásról. Nagyon szuper munkám volt. Egy jól felépített életpálya következményeként. Azonban egyre többet voltak stressz alapú tüneteim. Elkezdtem alternatív módszerekkel foglalkozni, de csak átmenetileg volt jobb az állapotom. Szerettem a munkám és eredményes voltam benne, azonban egyre nehezebben tudtam elvégezni a feladataimat. Be kellett látnom, hogy valahol mélyen 2 gyermek és az férjemmel kialakított vidéki élet mellett mellett ez a munka tempó már sok lehet a testemnek. Be kellett látnom, hogy rengeteg minden változott 10 év alatt, azóta, hogy elhelyezkedtem. A munka nem lett kevesebb és emellé fiatal pályakezdő diplomásból családos emberré váltam. Az a bizonyos béka a fazékban észrevétlenül főtt meg. Ki kellett ugorjon. Így történt, hogy nem csak a házasságból, hanem az alkalmazotti létből is kiugrottam és kialakítottam egy önazonosabb életvitelt. Ha beszélgetnél, keress bizalommal. Ha mélyebben foglalkoznál ide kapcsolódó témákkal, nézd meg a kihívásaimat!

20+ év munkaviszony multikban, középvállalkozásban, államiban → Ezeken a helyeken sokat tanultam a hierarchikus rendszerek működéséről, a vállalati politikáról, érvényesülésről. Értem már miért nem lehetsz sikeres, ha jó gondolataid vannak, vagy ha hatékonyan meg tudsz oldani problémákat. Több helyről sikerült már kirúgatnom magam, sőt ezt általában javaslom is másoknak. Szívesen mesélek róla, hogy miért.
12 eve dolgoztam egy nagyvallalat alkalmazasaban az alompoziciorol almodozva. Aztan szepen lassan, sajat megfigyeleseim es tapasztalasaim altal rajottem, hogy mit csinaltam eddig rosszul. Megtalaltam a helyes iranyt. Szivesen tovabbadom megeleseimet, ismereteimet a temaval kapcsolatban.

33 évesként ez az életemben a 7. munkahely ahol dolgozom . Sokan mondták hogy miért váltogatom , főleg idősebbek , persze akkor más világ volt mikor 1 munkehelyen le élted az életed. Jelenleg minden munkahelyem más, más területről szólt. Eleinte a pénz , aztán pedig az motivált hogy hol tudom jól érezni magam , ugyanakkor keresem a helyem mi az ami számomra közel áll . A párom persze ettől megőrül , mert elég bizonytalan az élet igy amit megértek persze, viszont nekem szükségem van erre a nyitottságra, változatosságra. Nem félek úk dolgokba belevágni , de őszintén szólva kicsit el is fáradtam jó lenne már, egy olyan területen kibontakoztatni a képességeimet ahol igazán jól érzem magam és jól is keresek . Azon is gondolkotam már, hogy lehet szimplán nem tudok elköteleződni , lehet kicsi a türőképességem , nem vagyok elég kitartó . Alapvetően türelmes vagyok de ha már a gyomor görcs megjelenik , akkor belül tudom hogy ez egy jel "LÉPNI KELL" Nem tudom ki hogy éli meg az életében egy-egy munkahelyváltást, vagy kinek milyen tapasztalati vannak . Nekem pozitvum hogy , ezektől a lépésektől sose érzem magam elveszettnek , mindig tudom hogy ha úgy alakulni mindig találok munkát magamnak , ami persze önbizalmat ad.
Mindig nehezemre esett az alkalmazotti lét. Egyszerűen az, hogy egy helyen nap mint nap, ugyanazt csinálni, zéró kreativitással nagyon nem az erősségem. És a környezetembe lévők, akik Alkalmazotti létben vannak, mondják: " le kell nyelni" , "meg kell húnyászkodni" ,és én csak nézek, hogy ez most komoly? Tényleg ennyire elkótya-vetyélni az Életet? Ezért születtünk, hogy egy rabságban egy hamis rendszert szolgálva éljünk? Nyilvánvaló, hogy ezért nem tudtam megmaradni nagyon 3 hónapnál tovább egy munkahelyen sem, de ugyanakkor frusztrál is a dolog, hogy nem vagyok ennyire kitartó?! Az önmagam megfejlődése, igaz kibontakoztatása, és az ügyemért dolgozva a célom.
Voltam vállalkozó, és valószínűleg leszek is újra, de már 16 éve dolgozom egy multinál, a 8. pozíciómban. Megtapasztaltam a jó és rossz főnököket, a támogató és kevésbé kedves kollégákat. Az alkalmazotti lét is tele van választási lehetőségekkel, és a döntés a tiéd: megtalálod-e benne, amit szeretsz. Szívesen segítek, ha szeretnéd jobban érezni magad a munkádban.