- Attila Takács
Az önbizalom és a létre való jogosultság teljes hiányában éltem gyerekkoromban. Mivel árván nőttem fel gyerekként, nem volt egy erős és biztos hátteret nyújtó apa, akire felnézhettem volna, vagy egy feltétel nélkül szerető anya, aki megvígasztalt volna. Így nem volt egyszerűen alapja a világgal való kapcsolódásomnak sem. Sokat voltam magányos, elveszettnek éreztem magam. Nagyon sokáig nem volt erőm/önbizalmam ismerkedni. Küzdöttem a közeledéssel, féltem, hogy fájni fog, hiszen ezt tanulta meg a néhány éves énem.. Nagyon sok terápia, családállítások, támogató baráti kör kiépítése és felszínes kapcsolódások leépítése segített egy nagyon gyorsan javuló trendhez, amiben vagyok.
6 
József GondaMennyország és pokol. Félelmek és halálmegvető bátorság. Rutinok és minták, lehetőségek...
0
Butuza TamásA párkeresést, ismerkedést levettem a programról. Még nem tudom hogy meddig, de úgy érzem, nem tehetek mást. Vágyom párra. Minden nap azzal a gondolattal alszom el, és azzal a gondolattal ébredek, hogy szeretném megtalálni a párom, akivel boldog lehetek, akivel szeretjük egymást. De az élet mást hoz: Találkozom egy szimpatikus lánnyal, megszólítom, randira hívom, beszélgetünk, közeledünk egymáshoz, aztán egy-két találkozás után vége: A lány elérhetetlenné válik, jobb esetben meg kell elégednem annyival, hogy SMS-ben megírja, nem szeretne közöttünk mélyebb, intim kapcsolatot. Nem egyedi eset. Az egészben az a hátborzongató, hogy ilyenkor felvillan az emlékezetemben, hogy én ezt pontosan ugyaníg éltem meg korábban is. Szinte pontosan ugyanaz, ugyanúgy történik meg újra és újra. Ilyenkor próbálom felidézni, mit rontottam el, mit csináltam, mit mondtam, mit kérdeztem, mire, mit, hogyan reagáltam: A konklúzió pedig ugyanaz: Nem találom a hibát. Udvarias, figyelmes, tapintatos, kedves voltam vele. Őszintén örülnék, ha megtalálnám mi az a jellemhiba bennem, amit nagyon sürgősen ki kell javítanom. Van egy feloldhatatlan ellentét ebben: Magamat jó partinak tartom: Kedves, figyelmes, őszinte, becsületes, korrekt, felelősségteljes embernek ismerem magam. Van humorom is, de nagyon komolyan veszem amit komolyan kell. Egyszóval: A magamról alkotott kép abszolút pozitív és értékes. Ehhez képest a lány részéről én vagyok a pasi, "akiért nem kár". Áthidalhatatlan szakadékot látok aközött, hogy én milyennek ismerem magam és a lányok szemében ki vagyok. Az ismerkedést és párkeresést most elengedem. Nem tehetek mást. Nem hagyhatom, hogy az energiámat, életerőmet felőröje. Sajnálom, hogy ez a tapasztalat kártya nem egy felelmelő dolog, amivel másnak segíteni tudnék. Viszont jó lenne a tapasztalatainkról beszélni, és együtt megfejteni, mi a legjobb amit az ember tehet.
Zsuzsanna Oláh15 év házasság után, az ismerkedéstől teljesen elszokva, 2020-ban, covid lezárás alatt (esély nem volt sehová menni, sem koncertek, sem szórakozóhelyek, boltokban is maszkban, este 7-re legyél otthon, etc…): el sem tudtam képzelni, hogy hogyan induljak tovább, tényleg úgy éreztem, hogy az egész világ összefogott ellenem. Lehet, hogy nem is akarok többet már párkapcsolatot, vagy akarok, csak félek, hogy nem fogok megfelelni? A barátaim és a nővérem szó szerint erőszakkal toltak bele az első randikba, cseréltették le velem a ruhatáram, ellenőrizték, hogy megcsináltam-e a tinderprofilom. Löktek, így muszáj volt ugranom, szorongva, félelemmel, de egy kis jóleső izgalommal is, összeszedve minden erőm. Azt hiszem, az első néhány randin nagyon béna, és még láthatóan összezavarodott és gyenge lehettem 😊. Ami nekem segített átlépni a félelmeimet, az a mások élete iránti őszinte érdeklődés volt. Ezt kerestem meg magamban (mert keresni kellett mélyen, valahol elveszve, mivel a saját bajomon kívül nemigen érdekelt más). Úgy döntöttem, hogy bővítem a világlátásom, és egyfajta játékként tinderezek, kíváncsian arra, hogy mások hogyan élnek, mik a problémáik, mik a vágyaik. Voltak, akikkel azonnal találkoztam, voltak akikkel hónapokig majdnem minden nap chateltem, online megszerettem őket 😊. Voltak nagyon szimpatikusak, viccesek, intelligensek, kreatívak, és voltak nagyon nem. Mindenképpen érdekes időszak volt, sokat tanultam, sokszor megdöbbentem azon, hogy mennyien mennyire különbözőképpen élünk, gondolkozunk. Egy idő után már egyre könnyebb lett, megszokta az ember az egész ismerkedési procedúrát, eltűnt a félelem és sok nevetés lett a barátokkal abból, hogy milyen csodabogarakkal hozott össze az élet. Aztán egyszer csak megérkezett egy kapcsolat. Igen, a tinderről. Ha szeretnéd, a saját tapasztalataim alapján tudok veled egy jót beszélgetni, de remelem, hogy pszichológusi és coach eszközöket, feladatokat felhasználva is segíthetlek az utadon.
Beatrix BudaKérdezte itt valaki tőlem mailben, hogy mit írjon ki a homlokára, ha ő születő Hölgynek lenne már Társjelöltje, fárasztják az amazonok.. azt válaszoltam neki, hogy a homlokára semmit, csak szólaljon meg őszintén, kertelés nélkül in medias res, hogy mi a kihívása, és az a NŐ, aki ezért jött az életébe... ebbe rögtön beleszeret majd.. egy Nő. egyetlen NŐ lesz, akit ez megindít.. így volt ez- nálunk.. abban az egyetlen bátor, de halk mondatában eldőlt minden... olyan mélyről jövő segíteni akarás indult el azonnal bennem efelé a Férfi felé, hogy egyszerűen csillapíthatatlan, és szinte fáj, ha nem adhatok neki....mikor épp nem hagyja.. és nem hat meg semmi és senki.. sem lebeszélni nem tud róla senki, sem vissza nem tud tartani semmi és senki, még ő maga sem.. mert működik.. a segítség.. ha elfogadja.. és halad vele.. és nekem ez a boldogság
- Krisztina Császár
Korábbi tapasztalat megosztása kapcsán (válás és felismerés) jöttem rá, hogy szép és jó, hogy úgy érzem, hogy külön utakon kell járnom, de nagyon nem szabad bele esnem egy olyan kapcsolatba, ahol a gyerekkorom mintái visszaköszönnek pl.: ahol az érzéseket és igényeket magunkban tartjuk, az intimitást és közelséget kerülni kell vagy pl. a sebezhetőséget nem merném felvállalni (a tökéletesség álcája mögé bújva). Egy szeretői szerep ezeket tökéletesen hozná. Nagyon nyitott szemmel kell járnom a lehetőségek között, hogy bármilyen csábító helyzet és férfi is állna elő, határt tudjak húzni a másnak való megfelelés vs. saját igények képviselete mellett: intimitás, figyelem, magam felvállalása, kiteljesedés egymás mellett.
Poczik HajnalkaAz ismerkedésben keresem a mélységet. Amikor ismerkedem, nem a klasszikus kérdések érdekelnek elsősorban, hanem az, hogy mit érzel, érzünk a pillanatban. A kapcsolatépítés számomra mindig egyfajta tánc, amelyben a nyitottság, a figyelem,a kíváncsiság és az empátia vezérel. Az ismerkedés számomra nem csupán arról szól, hogy megismerjem a történetedet, hanem hogy valódi kapcsolódást teremtsünk együtt – legyen az baráti, romantikus, vagy akár csak egy rövid találkozás veled. Az, hogy folyékonyan beszélek franciául, valamint a francia kultúra belső eleganciája szintén formálja a hozzáállásomat az ismerkedéshez. Számomra az elegancia nem csupán külső megjelenés, hanem belső tartás is. Hiszem, hogy a NŐ ereje és belső tartása az, ami igazán vonzóvá teszi őt – a finomság, az önazonosság és az önbizalom együttesen hozzák létre a valódi vonzalmat. Emellett nagyon fontos a mozgás, az illat. A hang rezgése. Minden új találkozás egy tükör, amiben önmagamat is jobban megismerhetem: a te reakciód, válaszaid és viselkedésed reflektál majd arra, amit én is hozok a kettőnk kapcsolatába.
Viktória MatúzSzinte egész eddigi emberi létemben, az emberi természet viselkedéskutatója voltam. Már néhány éves koromtól vannak olyan emlékeim, hogy figyelem az embereket, viselkedésüket, magatartásukat, reakciójukat másokra és a körülöttük lévő világra. Mintha egy laikus kultúranropológusként születtem volna le erre a Földre. Az ismerkedés számomra lételem, szakmai elkötelezettség, hivatás, életstratégia, kutatsái terep, szerelem. Egy ember arca mögött meglátni önvalóját egy ajándék. A léleklátás képességével születtem és formáltam belőle palotát, segítő módszert, én- és önvédelmi mechanizmusokat, létstratégiákat, megküzdési potenciálokat. A szándék, amivel egy másik emberhez közelítünk, meghatározza a további életünk kimenetelét. Minden ismerkedési lehetőség új ajtót nyit önmagunkba. Néha fáj, csalódás, bánat teremtője, de a legtöbb esetben olyan tanító mester akihez mindig fordulhatsz ha elbizonytalanodnál, ha elvesztenéd hited, ha eltünne az út irány, vagyha nem találnád az alagút végét. Az ismerkedés vágya és lehetősége megadatott hát használd! Igen, hallak...de akkor meg kell magam is mutatni a másiknak. Valóban. Ez a legjobb része. Mert igazából nem a másiknak mutatkozol be, hanem rajta keresztül, az Ő viszonyrendszerébe ágyazva ÖNMAGADRA találsz. Jócskán találsz rá példát az életedbe, hogy egy-egy spontán, előre nem tervezett, vagy irányított ismerkedési helyzet gyökeresen változtatta meg a látásmódodat az életről, szerelemről, kapcsolódásról. Ha elengeded azt a megfelelési kényszeredet, hogy jól nézz ki a párkapcsolatkereső palettán, már nyert ügyed van. Ha elenged a görcs, hogy párkapcsolatot akarok és mindent megtennék érte, máris beérkezik valaki az életetbe aki hozzásegít ahhoz, hogy partnerként tudj kapcsolódni a számodra megfelelő emberhez. Az ismerkedést ne a húspiaci kikínálkozás terepeként fogd fel, hanem egy arcban rejlő lehetőséget, egy különleges életút felfedezését, más ember élettapasztalatainak begyűjtését. Már is párban- kapcsolódsz egy másik emberhez, jelentsen ez bármit és tartson bármeddig is. Én a párkapcsolatot jelenleg nem a holtomiglan gyerekszülős értelemben definiálim, hanem két ember, egy időben egy helyen tölt és szerez közös élményeket, tapasztalatokat. Önmagadtól se várd el, hogy élethosszig tartó együttlét lesz a vége, hiszen ezt nem tudhatja senki, még Isten sem. Ráadásul, létezik az a fránya SZERELEMNEK hívott izéééé, amitől elveszíted a fejed és végre nem gondolkodsz. Benne van a bukta lehetősége...? Igen jócskán, de enélkül élni képtelenség, fölösleges próbálkozás, kihagyhatatlan élmény. Szerelemben élni önmagunkkal az egyik legmagasztosabb élmény és forráskód, ami vonzza a számunkra potenciális kapcsolati minőségben lévő másik felünket. Hidd el a világ másik végéről is megtaláljátok egymást, mert bár nem is tudjátok, hogy minden nappal egy lépéssel közelebb kerültök egymáshoz, de a megfelelő önismereti úton keresztül megtalál a szerelem és megismered azt aki számodra a jelenlegi élethelyzetedhez a méltó társ. Ha nem működik az jelzi számodra, hogy te nem működsz úgy amire vágysz. Az ismerkedés az Önismerettel kezdődik, rajta keresztül vezet és vele együtt teljesedik párkapcsolattá. Ha velem találkoztál, már nagyon jó uton vagy önmagadhoz. Köszöntelek a varázsbirodalmamban. Megismerlek BARÁTOM.