Humania lényege az a megfigyelésünk, hogy tapasztalatok őszinte megosztása által automatikusan vagyunk idegenek számára is hitelesek. Nézz szét – és kapcsolódj azzal, akinek a megosztása megérint!
Mióta az eszemet tudom kíváncsi voltam. Minden érdekelt, és minél több dolgot meg akartam ismerni, érteni. Főleg azt, hogy hol vagyok, hogy kerültem ide, és hogy működik ez az egész. Úgyhogy ezt is tettem. Úgy 17-18 éves koromtól egyre határozottabban. Aztán miután kialakult bennem egyfajta összkép, amit szerettem megosztani, onnantól kezdve leginkább arra vágytam, hogy olyan emberekkel legyek körül véve, akik értik. Vagy legalábbis nyitottak. Hogy megoszthassuk egymással a tapasztalatainkat. Úgyhogy el kezdtem közösséget szervezni. Tudatos Fiatalok Közössége néven indítottam egy facebook csoportot 2015-ben, ami egész nagy siker lett. De legalábbis rengeteg élményt és tapasztalatot generált az a több száz esemény, amit szerveztem a TFK évei alatt. A történetről bővebben ebben a TEDx Talkban mesélek: https://youtu.be/DlpJ2Ki4_lQ Aztán az élet alakította a forgató könyvet és és újabb inspirációk hatására kicsit másabb szögből, de végeredményben hasonló irányba megyek. A közösségi megoldások kutatása, és új rendszerek fejlesztése, amelyek élhetőbbek. Így kerültem ide is. És elsőre nagyon flott kis platformnak tűnik ez nekem. Így kb. 10 év közösségépítés után azt mondhatom, hogy ez a platform ügyesen megragadta a dolog lényegét. Hogyan lehet bevonni és összekapcsolni az embereket. Kíváncsi vagyok a további élményekre, és tapasztalatokra itt.
Kudarcok több formában és közösségben → Voltam tagja, szervezője, vezetője több féle közösségnek. Összeesküvés elméletekkel foglalkozónak, munkahelyinek, független vezetői közösségnek, szervezetfejlesztőinek, több féle önfejlesztő közösségeknek, baráti társaságoknak. Sokat tanultam arról, mivel lehet embereket egy ügy köré vonzani és arról is hogyan nem. Láttam más közösségépítők munkáját sikereit és kudarcait. Igazából a mai napig nem jöttem rá, mi a titkos szósz, amivel minden kihívás megoldható, de sok olyam mintát láttam, amit biztos, hogy nem szabad a receptbe tenni. Mivel ebben nem értem el számottevő sikert, leginkább arról tudok mesélni, milyen buktatókat érdemes elkerülnöd.
ÚJRAKEZDÉS VIDÉKEN, TANYÁN: 2018-ban szerettem volna kilépni a városi életminőségből, és mindent újrakezdeni vidéken, egy tanyán. Önellátó gazdálkodás, házépítést, tanya-karbantartás, állattartás, növénytermesztés, konyhakert-művelés. Főképp természetvédelmi irányelvek szerint: Permakultúra, erdő-kert (ehető erdő), víz-megtartatás (pl. esővíz-gyűjtés), talaj-megőrzés (és javítás), komposzt-vécé, stb. Megfelelni minden kihívásnak, ugyanakkor szenvedni azon tényezők miatt, amelyekről SENKI nem beszélt nekem. Megtapasztaltam a tanyasi élet hátulütőit is. Rengeteg hibát elkövettem. Mind szakmai, mind emberi, mind kapcsolati téren. Tudok segíteni Neked, ha Te is vágyódsz a vidéki élet felé, hogy kicsit ügyesebben tudj vidékre költözni, mint ahogy én tettem. Tudok segíteni, ha Te már vidékre (tanyára) költöztél, és nehézségeid, gyötrelmeid, kétségeid vannak. Továbbá fontos tudtod, hogy én 2023-ban felhagytam a tanyasi létformával, ugyanakkor sikerrel integráltam a tapasztalataimat, megbékéltem, és már egy valóban ön-azonos elképzeléssel fordulok a jövőm felé. Tudok segíteni Neked is, ha szeretnél felhagyni a vidéki (tanyasi) élettel, és megnyugvást szeretnél lelni, valamint ha szeretnél megtalálni egy olyan életformát, amelynek része a természetközeliség, ugyanakkor része a városhoz való kapcsolódás is. Annyit szenvedtem ezekkel. Tényleg szívesen segítek, hogy Neked egy kicsit kevesebbet kelljen, mint amennyit feltétlenül muszáj.
Évek óta írok az Énakadémia Közösségben egy újfajta együttműködési módról, fókuszról, közegről. A megfelelő alap számomra egy adott (együtt)működési módba, közegbe vetett közös hit, az ez alapján és ennek segítségével történő működésre való törekvés és képesség. Az, hogy ez a közös alap azt is jelenti, hogy semmi más nem a legfőbb közös alap. Tehát nem egy konkrét cél, ügy, nem önmagam vagy a másik önmagában, nem Isten és semmi más sem. Ezért egy ilyen komolyabb kapcsolódáskor először azt lenne célszerű tisztázni, hogy a működésre, közegre vonatkozó közös hit, fókusz megvan-e, és utána lehetne ezt az egyéni személyes tartalmakkal megtölteni, működtetni. Minden résztvevőnek mindig megvan a személyes igazsága, és minden résztvevőnek mindig "csak" a személyes igazsága van meg, amellyel részt vesz a folyamatokban. Nem annyira a kiinduló személyes tartalmak hasonlósága vagy különbözősége a meghatározó, hanem inkább az, hogy az egyéni tartalmak milyen módon kerülnek kölcsönhatásba, milyen közeget alkotnak. Ebben a közegben a résztvevők számára egyformán fontos, hogy megvalósuljon saját maguk és a másik kb. egyenlő mértékű, súlyú rendszeres, őszinte jelenléte, részvétele is.