Tapasztalatok

ildiko86@citromail.hu

Elköltözött az extől 3 hónapja... ...és most visszajárkál oda... Nem bírom...amikor rájöttem nem adtam fel és megpróbáltam meghaladni magam...de egyszerűen nem megy... ...és voltam ilyen helyzetben az előzővel is...barátnője után jöttünk össze...elteltek évek tavaly pedig a felesége mellől érkezett vissza néha néha... Nem tudom hogy tudok ezeken túljutni... Nagyon elegem van... De nem lehetek gyenge...sajnos ez nem tapasztalat mert nem tudom a megoldást pedig 8 éve követem Istvánt... A legrosszabb hogy tudom mit mondana... ..de nem megy...:(

Viktória Matúz

Na hááát ez a kedvencem Drágák! A mindenség legjobb szeretője vagyok, aki spirituális szinten szellemi élvezeteket nyújt férfiaknak nőknek egyaránt. Szexuális értelemben, még nem voltam szeretője senkinek. Valahogy elkerült ez a tapasztalat és nem is vágyom rá. De tudd, hogy ha szeretői viszonyt ápolsz valakivel az nekem teljesen rendben van. Nem újkeletű jelenség, nem te vagy az egyetlen és nem is az utolsó. Nem mondom azt, hogy a szeretői státusznak nincsenek olyan formái, amit tisztességtelennek tartok. Ha úgy alakul ki szeretői viszony, hogy az abban résztvevők közül bármelyiknek is van tartós kapcsolata, szerintem az a partnerrel szemben nem egy üdvözítő dolog. Ha azért vagy szerető, mert a pároddal a szexualitás nem működik, de nem mered neki bevallani, vagy nem sikerült megoldani a problémát és ezt a menekülő utat választottad, bár megértem, de ilyen esetben magadat is cserben hagyod. Szerintem (bár erről valódi tapasztalatom nincs) az élet akkor válik párkapcsolatban boldoggá igazán, ha minden oldalról kiteljesedhet a két ember közötti viszony. Így az egyik legfontosabb területen a szexualitásban. Ha a szeretőséget hazugság, titkolózás, becsületsértés övezi, azzal magadnak többet ártasz, mint amit a kielégítő szex adni tud. Ha két egyedülálló ember a vállaltan, kimondva csak a szexben kapcsolódik, az nekem tök rendben van. Báár én nem gyakorlom, de tökéletesen elismerem létjogosultságát az általam gyógyszexnek nevezett jelenségnek. Nyilván a probléma onnan kezdődik, ha a szeretői viszonyodban nem érzed jól magad. Egyszer csak többet akarsz. Más igényeket kezdesz támasztani a partnereddel szemben, vagy a szexet használod fel, hogy manipuláld a partnered. A férfiak ritkán viselik jól, ha ilyen manipulációnak vannak kitéve, viszont néha képtelenek ellenállni vágyaiknak. Így ez egy csapda helyzet szerintem. Sem kint, sem bent. Szükségletkielégítésből, kielégítetlen lekki szükségleteket teremtünk. Mit nyerek? Mit veszítek? Mit hoz? Miért van rá szükség? Újra önismereti munkára sarkallnálak? Vizsgáld meg mit szolgál számodra a kialakult helyzet? Miért mentél bele (már megint)? Mi rémíszt egy teljes palettás kapcsolattól? Miért fontos számodra, hogy jól teljesits az ágyban és erről folyamatos visszaigazolást kapj? Jól megleszünk itt, és elidőzhetünk ennél a témánál, mert a saját szexualitásommal való kapcsolatomat régóta vizsgálgatom és az eredmények kipróbálása még várat magára. Tudnék mesélni. Pusszancs Drága, hajrá!

Vannak hármas kapcsolódások van volt a miénk. Egy nehézkes kapcsolat miatt elküldtem a férjem abban a hiszemben hogy ha külön leszünk egy tanuljuk egymást becsülni és talán lesz vissza út. De egy harmadik fél lépett közénk aki azt gondolta vele van elköteleződve, együtt is laktak. De egy közös gyermek miatt a mi kapcsolatunk sem záródott le, mert egymás terében újra egymásba gabajodtunk. Egyszerűen meg történt. Így feleség létemre én lettem a titkos harmadik, de csak plátói értelemben. Próbáltam rá vezetni döntsön kit szeretne. Nehéz hetek jöttek egész karácsonyig de akkor haza tért. Sajnos ez a csoda sem tartott sokáig, mert a lánnyal aki 20 éves és nem csak fiatal de rajongást mutat felé nem zárta le a kommunikációt bár ezt mutatta. Így titokban beszéltek és egy kisebb vita után újra lelépett. Nem hittem el hogy lehettem ennyire hülye, 47 éves vagyok felnőtt nő felelőségteljes ember Édesanya, és a gyermekem Apja csapott be, tett engem szeretővé, majd elhagyott feleséggé. Sosem éreztem magam még ennyire megalázva, és elárulva. A szerelem és a szeretet olykor kevés ha az ember nem tud dönteni, melyik lovat is akarja, mert mindkét lóban van valami jó és miközben egyiket se akarom bántani négy ember életet sodram partra A férjem vissza ment a barátnőhöz aki annak ellenére vissza várta hogy becsapta őt is és én kitálaltam, hogy ne tudatlanul döntsön hiszen karácsonykor szó nélkül hagyta el. A másik érdekesség hogy távozni Valentin nap előtt két nappal távozott. Ha nem lenne megalázó meg nevetnék is. Lényeg hogy elengedtem mert én nem leszek szeretője a saját férjemnek. Azóta tartjuk a távolságot, amit persze a közös lányunk is nehezen visel. Sokszor kéri jöjjön haza pl a napokban is. De elutasítast kapott, mert nem tud mit kezdeni az érzéseivel, és a barátnőt nem hagyja cserben. Hát ez a mi kis sztorink.

Berni

Többször is voltam szerető a válásom után. Kellett először valaki, akivel megélhettem, hogy nő vagyok, hogy jó nő vagyok. A válás után visszanyertem a régi versenysúlyomat, ez akkor tetszett. Jártam lakásokban, láttam mások belső életét. Eszembe sem jutott, mit teszek. Más volt a fontos. Görcsösen akartam valakit magamnak. Különösen borzasztó így visszatekintve, hogy egyáltalán nem zavart, hogy mások életébe belerondítottam. Hozzá kell tenni, mindannyian (három úriember) azóta már elváltak, szétköltöztek. Keserű lecke volt rájönni, hogy gyerekkel, lakás, autó nélkül nem kellek komolyan senkinek. Ezt húztam csaknem 4 éven át, aztán a szeretetlenségbe csaknem belehaltam. Tüdőgyulladás, elvileg vírusos. Én tudtam egyedül az igazi okot. Meg akartam halni egészen egyszerűen. A fiam tartott vissza, de ő ezt nem tudja. Rémes lehetett neki 12 évesen megkapni a bankkártya kódot és egyéb dokumentumokat, adatokat. Aztán visszajöttem. (Azóta sokszor gondolom, hogy nem vagyok normális, hogy ezt az életet választottam magamnak. A fiam már külön él, ő is egyedülálló. Ez egy másik történet.) Nem ettem, annyira lefogytam, hogy majdnem elszálltam a Földről. Aztán a felépülésem után, hat hónap múlva jött egy nagy szerelem. Már nem annyira borzasztó helyzetben, mert a férfi külön élt. Ez legalább jobb volt így. Két éven át kerülgettük egymást. Végül ő egyszer elvitt magához. Imádtam, amikor kijelentette egy rendezvényen, hogy akkor én ma hazaviszlek. Nem csak én voltam neki ... Tökéletes Don Juan volt. Talpig úriember, élmény volt vele bárhol is lenni. Nyilast kértem az univerzumtól, egy igazi lovagot. Alkoholista volt, mondták ezt mások, de engem vonzott, mint a mágnes. Eleinte nem szerettem, barátság volt extrákkal. Megtanultam magam visszatartani érzelmileg. Nem akartam több sérülést magamnak. Kihasználtam, ahogy engem is kihasználtak. Ez amolyan karmikus dolog, szegényen "vertem le" mindent, amit másoktól elszenvedtem. Éveken át ment ez, aztán lett belőle szerelem, de nem lett happy end, habár az italtól, az állandó csajozásától eltekintve minden tökéletes volt. Tőle elvált a felesége miattam, de ő ragaszkodott a családjához, a gyerekekhez, az unokáihoz. Érthető. Így ez a kapcsolat is elkopott tíz év alatt, de csodás volt. Nagyon szép emlékeket őrzök. A nagy korkülönbség nekem bevált. Nincs apakomplexusom, de nekem kellett a koros, tapasztalt férfi, aki vezet az életben, bár nem tűröm a vezetést. Tőle elfogadtam. Örülök, hogy megismerhettem, ő bátorított, hogy vállaljak egy felelősségteljes munkát. Négy éve nem találkoztunk, de szoktunk telefonon beszélni. A munkám is változott. Ő az életem, a múltam része lett, de a jelenben is szinte mindent meg tudok vele beszélni. Tragikus, hogy ő otthonba került. Nagyon leépült. Sokszor félek, hogy a telefonálások alapján azt hiszi, kijöhet az otthonból hozzám. Nem vállalok fel ekkora terhet. Igen, terhet. Szomorúan hangzik ez. Ő mondta, hogy korábban kellett volna találkozunk és csodákra lettünk volna képesek ketten. Meglehet, de eljárt az idő. Későn találkoztunk. Ezt is sikerült megbeszélnünk és mindketten nagy szeretettel vagyunk egymás iránt 180 km távolságból. Most várom az új nagy Őt, mert az én nagy Őm meghalt már. Nem a férjem volt az, nem az idős úr volt az. Diákszerelem volt, igazi romantikus, sétálgatós, testiség nélküli szerelem. Találkoztunk felnőttként. Akik ott voltak, azt mondták szikrázott a levegő. Másodszor is elhagytuk egymást. Én független voltam, ő nem. Utána nem sokkal ő meghalt rákban. Ez a felismerés is megrázó volt. Sokszor rácsodálkozom, milyen borzasztó ember voltam. Mindez valamire kellett. Várom az élethelyzetet, ahol ezt a rengeteg tapasztalatot felhasználhatom. Tudatosan készülök erre, egyelőre nehéznek tűnik, hogy az új kapcsolatba ne szűrődjenek bele a régiek. Egy biztos, a testalkatnak, a hangszínnek azonosnak kell lennie, az első ölelésnél nehogy az ugorjon be (megint), ki ez itt, mit csinálok? Mert a tudatban mélyen ott vannak az ölélesek, a hang, a mosoly, a szemek, a kunkori haj, a szikár termet, az eres, izmos karok. A képek, amiket szeretettel őrzök. Ugyanaz nem lesz már soha, de szeretnék megőrizni pár kedves "összetevőt". Ugye milyen rémesen önző vagyok? Vagy sose adom fel és keresem valaki másban mindazt, ami elmúlt, és hiszem, hogy lehet még egyszer az életben.

orsi mészáros

Amit megtanultam és hálás vagyok, érte, hogy rá tudtam jönni mekkora lelki erőm van és tudok NEM-t is mondani.

Ma Ga

Életem egyik - ha nem - legkellemesebb, legnyugodtabb, legtisztább és érzelmi játszmáktól, manipulációtól legmentesebb kapcsolata egy egy éves szeretői viszony volt. Aminek szintén pozitív hozadéka volt, hogy a házasság közben illetve utána rendbe jött, gyerekek születtek és nőttek fel az azótak is egyben lévő családban.

Katalin Solymoss

10 év szeretői viszonból nem tudok kilépni. 22 év házasság után jött az életembe. Mivel a szeretői viszony egy magányos helyzet, bármennyire is szeretem . Pezsgő felvállalt kapcsolatot szeretnék a hátralévő életemben egy kölcsönös férfi női minőség teljességében. Nagyon sokat tanultam magamról és kamatoztatni szeretném. A ti tapasztalatok által és segítségetekkel A bátorságom is megjön. Köszönöm

Válás után 2 évvel első kapcsolat. Nem akarod mégis megtörténik. Miért? Mert nem bízol senkiben? Mert már minden mindegy? Mert nem akarsz kötődni és ez így biztonságos? Megmagyarázod, végül rájösz nem jó ez neked.

Balogh Sára

G ott volt. G-nek lelke volt. Gyönyörű volt kinézetre is, de ragyogott a lelke. És én vonzódtam hozzá. Jobban, mint bárkihez az utóbbi 10 évben. G maga volt a csoda. A megváltás. A ragyogás, ami egy másik lélek lehet. G. ritka volt. Más volt. Különleges volt. Ragyogott. Szebben, mint bárki. Ez nem beleesés volt. Ez kapcsolódás volt. Egy INFJ oldaláról. Közben G. Csak egy férfi volt. Egy ember. Aki azt akarta, amit egy férfi akarhat. Nem többet. És miért hibaztatnám. Miért? Mert tudta, hogy csivava vagyok. És mégis bántott. Hagyta, hogy fájni fog. Tudta, hogy ugatni fogok. És mégis, megtette a legapróbb dolgot, ami neki nem járt volna erőfeszítéssel, nekem mégis fájt és eltelt 21 óra és még mindig fáj. Mert az "agya, mint egy zokni" Nem akarok zokni lenni. Több vagyok, mint egy zokni. Én cipő vagyok. Hadd legyek cipő.

Noémi Telek

"Drága K. Még mindig haragszom… pedig már majdnem 3 éve… és még mindig eszembe jutsz kósza pillanatokban. Ritkán, nagyon ritkán. Mélyen megsebeztél, de meg tudtam bocsátani. Megvetlek a hazudozásaidért, gyávaságodért, tiszteletlenségedért. Hogy lehettél képes így átverni és számtalanszor megalázni?! És nem csak engem… Őt is. A “nem létező”, mégis létező élettársad is. Magadat is. Felfordul a gyomrom. És mégis… Meg tudok bocsátani. Meg tudtam bocsátani. Neked is, magamnak is. Azt hiszem…Azt hiszem? Azt hiszem. Bárcsak mondtad volna, hogy létezik…nem fájt volna így… De hazudnék, ha azt mondanám, nem tudtam… Tudtam, csak nem akartam tudni. Minden zsigerem… a lelkem… üvöltött… És ezért megbocsátok magamnak. Erre voltam képes. De már sokkal többre vagyok képes! Megnyitottál és tisztánlátóvá, tisztánérzővé tettél. Több lettem. Istennőként néztél rám és az is voltam. Ezt hálásan köszönöm… nem neked… az Univerzumnak… Minden jót! ‘Fuvaros’ T. Noemi”