Megosztások

Marosvölgyi Anna

Tavaly halloween környékén elvesztettem 1 millió forintot és az apámba vetett bizalmat egyszerre. A legnagyobb összeg, amit valaha a bankszámlámon láttam, 2 millió volt. Évek alatt gyűjtögettem össze, az én életutammal, érettségi nélkül, hosszas betegséggel és korai különköltözéssel az is csoda, hogy ennyi összejött. Jól akartam befektetni. Édesapám kamasz kora óta, tehát jó 30-40 éve vállalkozik változatos módokon. Mindigis felnéztem rá a bevállalóssága, hálózati gondolkodása és kommunikációs képességei miatt. Sajnos az ő apja volt az, aki kiskoromban molesztált és ezt egyszer az édesanyám észre is vette, majd 20 évig eltitkolta mindenki elől. Miután végre elmondta, szükségem volt néhány év terápiára, mire le tudtam ültetni at apámat és megbeszélni vele is. Ő is tudta már, nem kerített neki nagy feneket, szerintem saját apaképének önvédelmére el sem hitte. De megbeszéltük. Aztán ebben az 1 órában, amink volt kettesben (mert ebben az időben Németországban élt és csak rövid időkre látogatott haza ügyet intézni) még annyi fért bele, hogy ajánlott egy elképesztően magas jutalékú befektetést, ahol a barátnőjének már fél éve bent volt 1 milliója és rengeteget küldött vissza a cég. Bíztató volt, lelkes, én pedig naív, befektetésszűz és meghatott amiatt, hogy végre mindent megbeszéltünk Apámmal, akihez egész életemben szinte lehetetlen volt kapcsolódni. Készen álltam vele egy lapra tenni és kockára tenni a spórolt pénzem felét a jövedelmező siker reményében. Hiszen én Benne bíztam. 1 hónapig jött a megígért jutalék, aztán a cég eltűnt a pénzünkkel. Ő nem veszített semmit, mert addigra már visszajött a befektetés, csak 50 általa beszervezett ember veszteségét kellett kezelnie, akik közül én voltam az egyik. Azért is jutalékot kapott, hogy én beraktam a pénzem és ezt a százalékot ő újra befektette máshova. Nem adta oda kártérítésként. Nem csak az évek alatt megtakarított pénzemet veszítettem el, hanem egyszer s mindenkorra megláttam, hogy valójában miért átláthatatlan Apám üzleti élete és miért mondtak rá (gyerekfejjel indokolatlanul) csúnya dolgokat pszichológusok és ismerősök az elvált Anyukám védelmére. Örökre eltört felé a bizalmam és amikor pár nappal később ott aludtak nálam, hogy spanyol utazásuk előtt ne kelljen Budapesten is szállást fizetni, megpróbáltam szembesíteni azzal, hogy mennyire szorongok az egzisztenciám miatt. Hárított, mint minden alkalommal, amikor róla próbálok beszélgetni, vagy tükröt tartani, majd nyomatékosítás képpen idegesen belevágta a konyhakést a vágódeszkába. Sziasztok, Anna vagyok, 27 éves, befektetési károsult és árva. Még él az Apám, a kapcsolatot is tartjuk, de sajnos sosem tudott igazán szeretni és nem bízhatok meg benne és a tanácsaiban. Csak jó lenne ezt a távolságot nem ismételni végre a kapcsolataimban is. Úton vagyok 🙏🤍

Schlotter Edina

Hú hát nem semmi az ilyen nehéz apákkal, de olyan jó hogy így ilyen őszintén meg tudsz nyílni. Én úgy tapasztaltam hogy nagyon felszabadító érzés volt amikor apukámtól teljesen elszakadtam. Önmagamat választottam. Sok minden ami miatta volt, például a megfelelési kényszer, az "úgysem vagy rá képes" érzés akkor tudott elkezdeni gyógyulni amikor már nem visszhangzott a fejemben, de ehhez az kellett hogy teljesen kizárjam őt. Tudom hogy ez durva de ő is aztán változott és elgondolkodott pár évvel később. És kialakult egy egészségesebb semleges viszony ami már nem arról szól hogy alárendelt vagyok vagy függök a köteléktől ami apa és lánya között van.

Ildikó Nemes

Erős és határozott, minden problémát egyedül megoldó nő vagyok. Az első házasságomat vittem a hátamon szinte egyedül érzelmileg, anyagilag. A munkámban csúcsra jutottam. De belefáradtam, belehaltam. Amikor a hangsúlyt át tudtam végre tenni az ERŐSről a NŐre, akkor jött az a FÉRFI, aki elfogad olyannak, amilyen valóban vagyok. Nem kell bármilyennek mutatnom magam mellette, lehetek NŐ. Olyan amilyen. "Szeretlek akkor is, ha ilyen hülye vagy!"- ezt az egy mondatát soha nem fogom elfelejteni, amikor és ahogy mondta. Ez az egész fejlődés - átalakulás - érés nekem jó három évembe került. Újra férjhez mentem. Nincs felhőtlen harmónia most sem, de a problémákhoz való hozzáállásom, a problémák kommunikálása változott nálam gyökeresen.