Csontos Tamás PéterVannak olyan pillanatok az életben amikor mindenki menedéket szeretne. Az én egyik titkos mentsváram a kendó eredményeim voltak. A kendo mesteri szerep. Teremtettem is serényen elfoglaltam magam a kendo klubbom fejlesztésével. A világban velem történt csalódások elől a kendó mesteri címemhez, a volt magyar vállogatottságomhoz, és a valós elért eredményeimhez menekültem. Ez egy gyönyörű önbecsapás. Miért? Annyira sikerült elkendőznöm magam elől az alázat hiányát, hogy le kellett sérüljön a térdem, hogy szembenézésre kényszerítsen. Véletlenül? Nem hiszek a véletlenekben. Egy következetes ok-okozati univerzumban élünk. Alázat szükséges ahhoz, hogy beismerjem magam előtt, hogy valaminek nem látom az okát. Mondanám, hogy ne várd meg az ilyesféle történéseket, de nem így működik az élet. A jó hír, mindez meghaladható. Rossz hír nincs, csak munka van. Amennyiben dolgoznál ezen és megtisztelnél azzal, hogy kísérőnek szeretnél tudod hol találsz.
1
Szántó Kitti Nem tudok mindenkit megmenteni, de ha megmentem magamat magamtól, megmentem a világot.
0
Birkás GabriellaVálás, 2 gyermekkel egyedül a covid idején. Új vállalkozás, új élet. Mindent a 0-ról kezdeni. Most már egyenesben, jól, társnak készen :)
0
MesiÖnellátásra törekvő, természetszerető emberek kozosségét szeretném a lakóhelyem korzetében letrehozni
0
Renata VadJelenleg szingliként, próbálom önmagam és az akadályaim megismerni. A válásom óta, ami 4 éve volt pár ismerkedésen túl vagyok, de úgy tűnt valahol mindig megakad a lemez. Ezen dolgoztam az elmúlt években több féle módon, egyéni, csoportos önismeret, családállítás, pszichológus, egyéb terápiák. Jól érzem magam egyedül is, de jobb társaságban az alap mottóm. Szeretnék kapcsolatot de nem minden áron. Te hogy látod a párkeresés buktatóit a mai világban?
0
Butuza TamásAz én világomban a vezető szónak két jelentése van: Mester és Mentor. Én Mester vagyok. Vezető vagyok.
0- NNikoletta
Üdv Mindenkinek!Mint azt az előző tapasztalatomnál leírtam, van egy férfi aki a "válásom" idején lépett az életembe! Kétszer sem mondom hogy nem adott kezdeti lökést ahhoz hogy kilépjek a 6 éve nem működő kapcsolatomból! Ami viszont nevetséges hogy 3 hónap elteltével is azon a 2 héten kesergek amit Vele töltöttem! Vajon miért?? Sokszor hallgattam meg István videóját arról hogy kell e tiszteletben tartani azt ahogy egy férfi dönt...ebbe kapaszkodom mert az alapvető érzésem az lenne hogy vele kapcsolódjam... 2 hét elteltével ugyanis ez a férfi "számomra túl bonyolult vagy"felkiáltással tovább állt! Mondhatnám hogy nem értem hogy mi is ez, de megértettem! Az elmúlt 3 hónapban sikerült rájönni! Nem álltam készen egy kapcsolatra!Hogy is álltam volna mikor épp csak véget ért egy 13 éves kapcsolatom? De hihetetlenül ragaszkodtam volna hozzá ami nyilván csak taszítást váltott ki! Szóval értem... igen! Azt adta meg amit már rég nem kaptam meg a páromtól! Bárki ragaszkodna hozzá! És akkora szükségét éreztem mint a levegőnek! Most már tudom hogy ez rólam szólt! Tudom hogy egy 53 éves férfi aki szintén megjárta a poklot (de 4 éve még mindig nem vált el de külön él) az nem keresi a bonyodalmat! Bár lehet ez is férfi függő! Ki így,ki úgy éli meg ezt az időszakot! Közben próbálok itt és egy terápia segítségével javítani magamon! Rájönni az életem céljára! Rájönni hogy idáig mi vezetett! Célokat kezdtem kitűzni magam elé! És várom hogy talán egyszer újra jön ez a férfi és együtt tudunk működni...no és itt jön István mondata..."Kell e tiszteletben tartani azt ahogy egy férfi dönt?" Ahogy ő ezt elmagyarázta a videóban teljesen világos és érthető! De egy nőnek lépni egy férfi felé aki úgy gondolja hogy ő bonyolult és nem szeretné vele ezt a kapcsolatot, az a nő nem mer sajnos lépni,nem meri vállalni a kockázatot hogy újra nemleges választ kap és újra össze fog törni! Pedig az érzéseim nem változnak... egész egyszerűen érzem,tudom hogy ő lenne az.... és ha ennyi idő sem elég ahhoz hogy felejtsem, akkor igen, lehet hogy vissza kellene menni ezzel... és kopogtatni az ajtaján! Sajnos nem vagyok biztos abban mivel teszek jót... elsősorban magamnak! Igen sokminden kiderülne ha mérnek lépni! De túl nagy a kockázat! Vajon van értelme ebben az időszakban bárkihez kapcsolódni? Vagy előbb érdemes magunkon dolgozni és csak aztán kezdeni kapcsolatot? Jelen pillanatban a választ nem tudom de azt gondolom ahogy haladok előre az úton mindenre választ fogok kapni! És talán rájövök hogy egész egyszerűen lehet hogy nem is ő az akivel kapcsolódnom kell ..... És majd váratlanul jön valaki aki el egymásra találunk! Ez is lehetséges! De akkor miért érzem ennyire erősen ezt a vonzódást...🤔
0 
József GondaMennyország és pokol. Félelmek és halálmegvető bátorság. Rutinok és minták, lehetőségek...
0