13 éves koromban anorexia nervosaval diagnosztizáltak. 12 éves koromban duci kislány voltam. A testalkatomat okoltam a magány érzésemért. Azt gondoltam, ha lefogyok, jobban beillek a közösségbe. Okos, szorgalmas kislány voltam. Elkezdtem bújni a könyveket. Megértettem mi kell ahhoz, hogy lefogyjak. Kívűlről tudtam az élelmiszerek Kcal tartalmát. Mellette kosárlabdáztam. Kitűnő tanuló voltam. Tökéletes akartam lenni. Uraltam a testem, a vágyaim. Végtelenül büszke voltam magamra. Aztán persze be kellett avatkozni, hogy ne fogyjak el teljesen. Ez az életesemény terelt arra a pályára, ami egészséges életmód/táplálkozás minden aspektusát felöleli. Egészségfejlesztő diplomát szereztem, fitnessz wellness instruktor lettem, funkcionális táplálkozási szakreferens és mentálhigiénés szakember. Ezeken a területeken 25 éves tapasztalattal rendelkezem. Amennyiben úgy érzed én vagyok a te embered, állok rendelkezésre. ❤️
Nagyon érdekel a téma, hogy mi kell a testnek, ahhoz, hogy tovább tudjon segíteni a mindennapokban és azokat jó minőségben tudjuk tölteni. Nem vagyok szakember, de szakemberek és életerős, életvidám emberek véleménye inspirál. Inspirálódás után ki is próbálom az elsajátítottakat. Szeretem a saját bőrömön tapasztalni, hogy mi a helyes és jó nekem ezek közül. Azt látom, hogy nagyon apró dolgok képesek óriásit változtatni a közérzetemen. Sokszor a döntés meghozatala és betartása már felemel. És nem kell belehalnom a szigorú szabályokba, azokat is lehet egymás után forgatni, hogy változatos legyen. Nem is szabályok ezek, csak tesztelgetés, változatosság fenntartása. És, amikor nem jön össze...akkor megtanulom megbocsátani magamnak. :) A rendszeresen mozgás rengeteget segít, a megfelelő táplálkozás kialakításában. Nem is feltétlen az intenzitás, de a rendszeresség a fontos számomra. A két dolognak óriási metszete van, egymást tudják erősíteni. Amikor mozgásra és étkezésre csak pár perc + figyelmet szentelek és ezt már előző este eldöntöm, az valódi életminőség javulás a következő napra.
Egészséges étkezés, időszakos és hosszabb böjtök → 50 nap volt a leghosszabb idő, ameddig nem ettem (semmit). Több, valamivel rövidebb (20-30 napos) folyamatot is végig csináltam. Meglepő tapasztalatokat hoz egy ilyen hosszabb böjt-élmény. Az ételre való fizikai vágy az első pár nap után megszűnik. A szervezet nagyon hamar megszokja. De a tudat, az az igazi kihívás. Az ízek utáni vágyódás. Az étkezések idő strukturáló és szociális hatásának jelentősége. A sok felszabadult energia és szabadidő amit nem kell emésztésre fordítani. Az ElmeSzobrász youtube csatornámon mesélek ezekről részletesebben. Ezen kívül megtanultam egészségesen étkezni is, és az időszakos böjtölés különböző változatait is szeretem. Számomra a legjobb kombináció a napi egyszeri étkezés (OMAD), mert ez adja meg gazdag, korlátozásoktól viszonylag mentes étkezés és a böjtölés által nyújtott regeneráció és pihenés optimális egyensúlyát.
Fontosnak tartom a test-lélek-szellem harmóniáját. Ahogy elkezdtem odafigyelni, hogy a táplálkozásom milyen hatással van az életemre meglepő felfedezésekre jutottam. Bár nem vagyok szakember, de igyekszem bővíteni a tudásom és egyre több tapasztalatra teszek szert. Hiszem, hogy minden ember egy egyéniség mégis vannak alapigazságok amik fontos kiindulópontok lehetnek.
Glutén- és tejérzékenység – amikor az étel választ helyetted Képzeld el, hogy egyik napról a másikra elveszíted a kedvenc ételeid nagy részét. Nincs többé spontán pizzázás a barátokkal, nincs egy gyors pékáru a reggeli rohanásban, és a nagymamád süteményei is tiltólistára kerülnek. Azt mondják, a gluténérzékenység az „apaseb”, a tejérzékenység az „anyaseb” – el nem engedett múltbéli minták és kötődések lenyomatai. Lehet benne igazság. Talán te is érzed ezt magadban? Én még úton vagyok a teljes gyógyulás felé, de ma már nem a lemondásra fókuszálok, hanem arra, hogy mit nyerek ezzel az életmóddal. 2015 óta kutatom, hogyan tudjuk az étkezésünkkel támogatni a testünket, hogy több energiánk, jobb közérzetünk és teljesebb életünk legyen. Ha most küzdesz az átállással, ha elveszettnek érzed magad, tudd, hogy nem vagy egyedül. Ha szeretnéd, segítek neked ebben az úton.