Tapasztalatok

Agee

Sokan kérdezi(te)k, honnan lehet erőt, magabiztosságot gyűjteni? Egyszerű: bátorságból. Én onnan gyűjtöttem erőt, ahol a legmélyebb félelmeim voltak. Ebben az a kihívás, hogy ha félsz, inkább az ellenkező irány a biztonságos. De a biztonság pocsolyaszagú, ingerszegény. Ott nem történik semmi. Az Élet a komfortzónán kívül van. Lépj ki bátran! Félelmetes, de izgalmas dolgok vannak mögötte. És az út végén önmagad vàr.

Battyányi Csaba

Nem mondok újat azzal, hogy a világunk – és ezzel együtt a világképünk – leginkább önmagunk tükre. Ahogyan a Mátrix című filmben is elhangzik: „Más ismerni az utat, és más járni rajta.” Megtapasztaltam, hogy a fejemben lévő „problémák” csak azért válnak valósággá, mert annak gondolom és annak hiszem őket. Furcsa felismerni, hogy sokszor magam ások egy gödröt, beleugrom, majd a környezetemet hibáztatom és sajnáltatom magam, mintha az élet igazságtalan lenne. Remélem, te nem is tudod, miről beszélek. Mégis szerencsés vagyok, mert megadatott, hogy megtapasztaljam az élet egy másik oldalát is: azt a tiszta, létezésből fakadó örömöt és hálát, amely mindig ott van bennünk. Az élet egy CSODA. De miért nem ezt éljük nap mint nap? Mert nem figyelünk rá, mert észre sem vesszük, hogy képesek vagyunk erre az állapotra hangolódni. Én sem tudom ezt a nap 24 órájában megélni, de amikor rosszul érzem magam, valahogy mindig vissza tudok térni hozzá. És te is képes vagy rá! Mindenki képes rá, mert ez is része a létezésünknek – éppúgy, mint a düh, a harag, a keserűség vagy az önsajnálat. A kérdés csak az, hogy melyikhez kapcsolódunk inkább.

Balogh Mariann

Igazi királylány voltam a mi gyönyörű palotánkban, és hittem, hogy boldogan élünk míg meg nem halunk. Haladtunk, fejlődtünk, két csodálatos gyerekünkkel teljesnek éltem meg az életem. Aztán kezdett valami változni... Először csak csendesen, észrevétlenül, majd hangosabban, fájóbban. Tudtam én, hogy valami nem jó, nem vagyunk már boldogok, de bíztam abban, hogy megoldjuk, bíztam magunkban, hogy ezen is túljutunk. És akkor döbbenetesen váratlanul ért a felismerés, hogy a férjem már nem ezen az úton jár. Mást választott. Én mondtam ki, hogy el akarok válni, de azt éreztem belehalok. Azt ezt követő időszakban úgy éltem az életem, minta már meghaltam volna. Nem tudom hogyan vittem végig a mindennapokat, hogyan tudtam elköltözni, egyedül új életet kezdeni. Mindezt úgy, hogy közben a maradék méltóságomat megőrizve, emberséggel, tisztelettel vittük végig a válást, és a mai napig jó kapcsolatban vagyunk. Rengeteget sírtam, sajnáltam magam, szörnyen nehéz volt a mintákat elengednem, harcoltam ellene, küzdöttem, mert én a régi életemet akartam vissza. És egy ponton megváltozott minden. Azt vettem észre, hogy már nem akarok visszamenni, hogy élvezem a szabadságom, azt teszem amit én akarok, úgy ahogy én akarom. Ráadásul a lányaimmal a kapcsolatom gyökeresen megváltozott. Soha ilyen közel nem voltunk egymáshoz, kapcsolódni tudtam velük. Mertem megmutatni nekik a gyengeségemet, sebezhetőségemet, és nekik is megengedtem ugyanezt. Hitelessé váltam.. Ma már bátrabban megélem a mélységeket, és szárnyalok a magasban is. Ha szeretnél egy támogató beszélgetést, örömmel segítek.

Gyöngyvér dr. Tamás-Kovács

A divatos elképzelésekkel szemben dolgozó éveim első nyolc évében 7 különböző munkahelyem volt és az első határozatlan időre szóló munkahelyemen bőven a minimálbér alatt kerestem.

Noémi Telek

2020. A kilátástalanság éve…és zabolátlan istennőségem születése. Oh, csodás Tinder! Elveszettek játszótere! Kiábrándultak mentsvára! Összehordta a szemetet a szél, mi? Hát nézzük! Nagy bajunk nem lehet belőle, igaz? Mondjuk valljuk be, online?! Ne vicceljetek már velem. Tök gáz. De itt vagyok… óriási! Basszus… itt… jobbra húzni valakit… kemény lesz… senki sem fog meg. Rettentő. Na, de jó. Legyen. Huzigálok, huzigálok, abból mindig jó szokott kisülni 😁. Szupi! Nagy nehezen összehozok néhány jobbrát. Inkább külföldieket. Bamm! És itt is van! Egy francia krémes, puha croissant, sikkes start-upper. Izgi!!! Rávesz, hogy vasárnap este spontán menjek a Gozsduba koktélozni. Hezitalok… de eszembe jut drága jó édesanyám aznapi szösszenete: ‘Csak azt szeretném, hogy boldog legyél! Ha nem akarsz komoly kapcsolatot, mondd meg, én megértem, nem erőltetünk apáddal semmit!’ Durr. Az ítélet: nem felelsz meg. Büntetés: mintatörés. Hogy én mit nem akarok?! És Te mit szólsz bele?! Ácsi. Na, jó. Francia-küldetés: GO! Izgalmas, újszerű, lázadó. Este 9-re érek a Gozsduba. Ő kikéri a legdurvább koktélt… Ebből még jó néhányat. Iszonyat jót beszélgetünk, tetszik. Intelligens, értelmes, vicces. Annyira jól érzem magam, hogy el sem hiszem, hogy éjfél van és zár a hely. Mégiscsak jó ez még, folytatnunk kell. Felmegyünk hozzá az airbnb-be. Ő csillogó szemmel, teljes harci keszültségben, én abszolút flowban. Beálltunk. Pár téma és pillanatok alatt lekerülnek a ruháink. Annyira szabad vagyok. Teljesen meztelen. Testileg, lelkileg, szellemileg. Azt csinálok, amit akarok és azzal, akivel akarok. Orbitális élmény, totális összhang. Később beszélgetünk mély dolgokról. Az ő start-up küzdelméről és a hatalmas vásárlási árajánlatról. De bennem feltartóztathatatlan a szenvedély. Kezembe veszem az irányítást. Végleg elengedem magam, felfedem ki vagyok. Olyat is engedek, amit eddig nem. Minden ösztönös és 100%-ig én. Nincs takargatni valóm. Esküszöm beleszerettem. Arra a pillanatra. Aztán kimegyünk. Az Instant, romkocsma, iszogatunk, dumálgatunk. Lassan 4 óra. De még újra nála. Újra én. Eszement születés. 5-kor az ajtóban búcsú, taxi. Feltöltődtem. Megszülettem. Később otthonról, kicsit még kábultan, melóba megyek. Itt a NY-i főnököm 2 hétre. Vissza a szürke hétköznapokba. De mégsem. Mert ez volt Tinderezésem első találkozása, ami után megszámlálhatatlan szexuális élmény, sexting, nudes, dick pics, vagy észveszejtő beszélgetések, viták, kávék, séták, mások elutasítása, veszélyes találkák, egy-két csalódás következtek. Elszadadultam. Hetente többen. Függőség. Használtam őket. Mindenre. De nyitottam. Pár hónap és jött is a végzetem. Nem szamítottam rá. Nem akartam kapcsolatot. Szexuális viszony volt. Majd kötődés, ragaszkodás és hatalmas egotörés, óriási pofon, méltatlan, de kijózanító mélyzuhanás. 2 év huza-vona, hazugságok. De megérte. Minden perce engem emelt a Tinderes istennő korszakomnak. Viszont beteltem. Zárdába vonultam. Az is 2 év. 2 év… miközben a vágy újra éledt és apácaságomban is ott volt egy újabb imádó szemében. Csak elfojtottam, mert féltem a zabolátlan nőtől bennem. Pedig milyen butaság volt. 2 év után megengedtem, hogy megéljem és 7 hónap FWB után gyógyultan, erősen, stabilan, visszaállt az életembe most, 2025-re a Rend. Megnyugodtam, békében vagyok.

Joós István

Az első cégemet egyetemista koromban, 22 évesen kezdem, de már ez előtt is – mondhatni, hogy egész életemben vezető voltam. Soká hittem, hogy a vezetés lényege másoknak megmondani, hogy mit csináljanak, hogy ez a legfontosabb. Lassan értettem meg – évtizedes kínlódás által fedeztem fel –, hogy nem. A vezető lényege NEM az, hogy mit parancsol, hanem, hogy hogyan és kiket és milyen irányban támaszt. Mindhárom fontos. Nem csak az Irány, de a Mód, és a Személyek is. A vezető nagy kérdése NEM az, hogy ő mit tud vagy csinál – hanem hogy kiknek a lábát mossa, minek a reményében, ÉS ehhez ő maga hol (KIRE!) támaszkodik.

Szűcs Sándor

Annyira tiszteltem a nőket, hogy szégyelltem, ha megkívántam valakit. A neveltetésemből kifolyólag hosszú éveken keresztül elfojtottam a szexuális vágyaimat, viszont volt egy pont, ahol minden felrobbant. Minden korábbi szabályomat felrúgva belevetettem magam a vágyaim tengerébe. Csókolóztam beszélgetés nélkül egy szórakozóhely kellős közepén egy gyönyörű amerikai nővel, szexeltem egy másik fantasztikus magyar nővel 10 perc találkozás után nyilvánosan egy padon, elmentem egy swingerklubba, ahol egy csoportos szex kellős közepén találtam magam. Tapasztaltam csodákat és sültem fel hatalmasakat. Volt, hogy órákig bírtam ezekben a kalandokban, volt hogy hamar elsültem. Egyes tapasztalások élvezetesek voltak, mások pedig szörnyen visszataszítóak. Kaptam és adtam. Jót és rosszat is. Majd volt egy pont, ahol kisültek a vágyaim és elfogytam. Azt éreztem túltoltam és minden ami addig vonzott elvesztette a jelentőségét. Ezt egy hosszabb, több hónapos szünet követte, ahol egyetlen egy nővel sem kapcsolódtam szexuálisan, mert elfogytak a vágyaim azt éreztem rendet kell tennem.

Toók Eszter

Már gyerekkoromban furcsa kapcsolatom volt a "más világgal". Mindig mélyen érintett, ha a lélekkel történt valami. Akkor azt mondták, hogy ez Isten. Elkezdtem hittan órákra járni, imádtam őket. Végre egy hely volt számomra, ahol izgalmas témák voltak érintve és válaszokat is kaptam. Aztán úgy volt, hogy meg is leszek keresztelve, de sosem jött össze a gyakorlatban, mindig volt valami. (Pedig még rokonok is vannak a családban, akik lelkészek. :) ) Mára már tudom, hogy ez azért történt így, mert akkor egy egyházhoz kellett volna tartozzak. Bezárult volna a szabad választás. Isten számomra nem az egyházban van, hanem bennünk lakik és mindenhol ott van. És Isten számomra egyenlő egy nagyobb hatalommal, amit jobban szeretek Sorsnak vagy Univerzumnak hívni.

Dóka Viktor

Mára megértettem, hogy a kiégésem oka az én tudom, majd én megcsinálom volt. Hiszen csak én tudtam, hogyan kell pénzt teremteni a semmiből, én tudtam, hogyan kellene másoknak élni, mert én tudtam, hogyan kell(!) élni. Én tudtam mi szent és sérthetetlen, én tudtam mi a hűség, én tudtam milyen a jó apa, a jó férj és még azt is én tudtam, hogy milyen a jó feleség. Azt gondoltam, ha én tudom, akkor niylvánvalóan úgy is csinálom, de még ennél is jobban tudtam azt, hogy hogyan kell elvárom. Bármit. Mindent. És akkor jött a "mindentudás szelleme" és megmutatta, hogy mit ér a tudásom. 0. Szerencsémre a nulla közelít a végtelenhez az újrakezdésen és újjáéledésen keresztül.

Morgós Bence

Nárcisztikus, Borderline, parentifikált, kodependens → Borderline személyiséggel éltem már kapcsolatban, és más nárcisztikus jellegű karakterekkel is. Sokáig tartott megértenem, hogy én vagyok aki ezeket az embereket bevonzza az alapvetően parentifikált kodependens működésemmel. Sokat önismeret és önfejelsztés során megtanultam szeretni azt, aki vagyok. Most már tudok egészséges(ebb) kötődésű emberekhez is kapcsolódni. Szívesen segítek benne neked is.