Rátkay JánosNégy csodálatos gyermek apukája vagyok. 2 fiú és 2 lány, 11, 13, 21 és 22 évesek. Pontosan tudom, mit jelent az is, hogy valaki egy szem gyermek, mert nekem nincs testvérem, és azt is mit jelent 4 gyermeket nevelni, és megteremteni az ehhez szükséges feltételeket, anyagiakat, otthont.
2Zsolt Gazda
22 év multinál eltöltött munkaviszony után éreztem, hogy elég volt a “kalitkába zárt madár életből”. A kalitka ajtaja reggel 8- kor kinyílt aztán berepültem az ajtó bezárult majd 4-kor újra kinyílt és kirepülhetem. 2023. Június végétől nem repültek be többé a kalitkába. Ezután jött egy olyan munkalehetőség (portás) ahol teljesen egyedül lehettem az elmúlt egy évben itt elkezdődött a lelki regenerálódás folyamata,sok pszichológiai és hitéleti előadást néztem a YouTube -on, ezek által sokat “gyógyult” a lelkem.Teljesen megváltozott az gondolkodásmódom sok területen. Mindig is érdekeltek az emberek problémái, kapcsolatorientált típus vagyok és ha emberekkel beszélgethetek ill. tanácsot adhatok nekik ez mindig feltölt.Ezzel szeretnék foglalkozni.
2
Timár TiborMegérteni és elfogadni azt, hogy a gyerekem élete nem az én életem. Megérteni és elfogadni, hogy attól, mert az én fiam, nem az én tulajdonom. Mielőtt megszületett úgy gondoltam, hogy milyen jó lesz majd együtt dolgozni, együtt űzni extrém sportokat. Csalódott voltam, hogy Ő nem úgy látja a világot ahogyan én, csalódott voltam, hogy nem olyan lesz mint én. Tudtam, hogy baj lesz belőle, elvárásaim voltak, lépni kellett, éreztem nem vele van a baj hanem velem, az én világommal, az én nézőpontommal. Nem az övé működik rosszul, hanem az enyém. Kellett a terápia, kellett a segítség. Megértettem. Elengedtem. Csak néztem figyeltem, tapasztaltam, engedtem, hogy tanítson és én támogattam abban ami Ő. Most már tudom, sokkal több mint én, nyomába sem érhetek majd, pedig az én életem sem piskóta.
2
Beata GaloSpirituális élet és spirituális felfogás ! 18 éve használom a meditációt az elmém, testem kiürítésére a negatív energiáktól… Több utat kipróbáltam, több vallásról tanultam. De arra jutottam hogy a legtisztább a Hinduizmus. Azt amit magamévá tudok belőle tenni gyakorlom, amit nem ( pl: vegetáriánus étkezés ) azt nem erőltetetem. Egyszerűen csak el fogadtam magam annak aki vagyok. És próbálok segíteni embereknek ugyanebben.
2
Bányász Dorottya két évig voltam a szeretője, 5 év különbség volt közöttünk, egyetemista voltam, ő a tanárom egy házas ember, gyerekekkel. Mély és szenvedélyes viszony volt, minden porcikámmal éreztem, hogy milyen fontosak vagyunk egymásnak, tudtam, hogy a család van elől, ezt is mélyen tiszteltem, én a fájdalom ami mellet elköteleződtem lett az útitársam évekig az után is, hogy elbúcsúztam Tőle. Két kislányom született ezek után (másik kapcsolatból) egyik a születésnapján, másik a névnapján. Megtanultam, hogyan is szeretek én, akkor hiányzott a belső erőm, hogy kitartsak és ma egy pár lehessünk. Szeretőnek lenni kivételes helyzet!
2- Timár Tibor
Meg voltam győződve, hogy az vagyok aki vagyok. Most már jót nevetek magamon, hogy mennyire nem az vagyok aki a mintáimmal voltam és még mennyi mintám lehet, amire még nem láttam rá. Erről mindig egy Ram-Zu kérdés jut eszembe. "Ha nem az vagyok, akinek gondolom magamat és nem az vagyok akinek mások gondolnak, akkor vajon ki vagyok" Nekem a legtöbbet ami segített az a pszichodráma és az, hogy hajlandó voltam ami feljött, mindent kitenni magamból és talán elég őrült lenni hozzá, hogy elfogadjam, ennek sosem lesz vége, minden mintát nem fogok tudni feldolgozni és elfogadni azt, hogy vannak mintáim amiket még dédelgetek.
2 
Teca MakóEbben talán haladok. Válásom után 3 hónappal jöttem rá, hogy át kell alakulnom, ha új párkapcsolatot szeretnék. Persze a külsőmmel kezdtem. Elégedett voltam magammal, de nem tudtam kapcsolódni. Önkéntelenül kutatni kezdtem mi bennem az akadály. Tudom, hogy nem a megjelenésem. Tudom, hogy nem a képesség hiánya. Elhatároztam, hogy nem akarok olyan kapcsolatot, amilyenből kiléptem. Ehhez viszont nekem kell változnom. Így jutottam el a múlt feldolgozásának fontosságához. Belekezdtem. Nem a párkapcsolatomat elemeztem, hanem visszamentem a gyermekkoromba. Sőt vizsgáltam nagyszüleim, dédszüleim életét. Döbbenetes. Apróságnak tűnnek, de kísérnek. És ahogy felismerem és helyre rakom őket változom. És ezzel együtt változik a kapcsolat a családtagjaimmal. Nehézségeken át, de alakul. Munkahelyi, baráti, egyéb társas viszonyaim is. De néha nagyon hülye helyzetekbe kerülök. Iszonyú égő 50 évesen úgy élni, mint egy tinédzser. Mert most szerzek olyan tapasztalásokat, amiket már 30 éve kellett volna. Rengeteg a felismerés, de érzelmileg megterhelő. Még segítőkkel is. De csinálom, mert szeretném megtalálni a TÁRSAMAT. Azt már tudom, hogy előbb önmagammal kell, hogy békét kössek.
2- Timár Tibor
Mindig is ösztönös vezető voltam, de nem mindig voltam jó főnök. Volt, hogy túl lőttem a célon, nagyon főnök lettem, máskor pedig behúztam fülem farkam. Volt bennem egy ambivalencia. Volt, hogy nagyobbnak mutatkoztam, mint amekkora vagyok, hogy felnézzenek rám. Ez viszont azoknál az embereknél ért el csak hatást, akiknek úgysem számított a véleménye, mert az igazán fontos emberek átláttak rajtam, úgy ahogyan most már én is átlátok ezeken a játszmákon. Kemény egy út volt, de nem azért mert mások mit gondoltak, hanem azért, mert szembe kellett nézzek a saját kicsinyességemmel, félelmeimmel, sérüléseimmel. Most már más életet élek, bele merek nézni mások szemébe, ki merek állni az igazamért és el tudom fogadni mások igazát. Más lett a vezetői minőségem, de még mindig nap mint nap monitorozom a viselkedésemet, biztos ami biztos.
2 
Szőcs Balassa Teodóra24 évesen lettem anya. Örülök neki, Isteni sugallatnak tűnt hogy most akar megfoganni a fiam így is volt. A megszületése után, nehézségekkel néztem szembe, nehezen viseltem a baba sírást-valoszínű mert engem nem vigyasztaltak baba ként. Az első hisztik után a Kapcsolódó nevelés eszköze segített és onnan értettem a gyermekem jelzéseit, ha “hisztizik” akkor csak nincs jól és figyelmemet kéri. Az anyaság úgy érzem egy nagy önismereti út ahol az épp aktuális éveket élem újra és itt a lehetőséga gyógyulásra.
2- Szőcs Balassa Teodóra
17 évesen, ugye tiniként elültött egy busz amikor biciklivel mentem be egy faluba. Gyorsan ment a busz, csodával határos módon úsztam meg a dolgot. Annyira ütettem meg a bordán hogy az addig foci kapus karrieremet ott kellett hagynom, de addigra már volt egy álom hivatasom a fotózás amire szükségem lett volna X mennyiségű pénzre. Már volt eg listám pontosan mit szeretnék venni, és mit ad Isten a baleset után kaptam biztosítás pénzt ez volt az első nagyobb összegem ami az enyem lehetett és pontosan annyi volt ami a listán szerepelt. Azt a boldogságot amikor erre rájöttem soha nem felejtem el. Után kezdtem bele a fotos karrierbe amit már 10 éve csinálok. Semmi sem volt véletlen.
2