Szabolcs Fodor-AdorjániSokáig úgy éltem, hogy a rend jelentette számomra a biztonságot. Gyerekkoromban azt tanultam meg, hogy a „jó” összefügg a rendezettséggel, a megfeleléssel és azzal, hogy tudom, mi az elvárt. Később ezt a külső rendet felváltotta bennem a hit: a Biblia, az Istennel való személyes kapcsolat, a békesség, hogy nem vagyok egyedül. Ez sokáig valóban megtartott. Irányt adott, csendet adott, otthont adott bennem. Közben felépítettem az életemet: dolgoztam, felelősséget vállaltam, működtettem azt, amit működtetni kellett. Kifelé minden értelmesnek és rendezettnek látszott. Belül viszont lassan valami elcsúszott. Egyre inkább azt vettem észre, hogy úgy élek, hogy folyamatosan figyelem, mi a helyes, mi az elfogadható, mi van rendben — és közben egyre ritkábban kérdezem meg magamtól, hogy én hol vagyok ebben. Nem egyik napról a másikra tűntem el magamból, hanem fokozatosan halkultam le. Az elmúlt időszakban ezt a halkulást már nem tudtam tovább nem észrevenni. Elkezdtem érezni, hogy a hitem bennem most nem csak megtartani akar, hanem kérdezni is. Nem csak arra hív, hogy bírjam ki, hanem arra is, hogy legyek jelen. Ne szerepből éljek, ne megszokásból, ne pusztán azért maradjak benne dolgokban, mert az kevesebb fájdalmat okozna másoknak. El kellett kezdenem szembenézni azzal, hogy van különbség aközött, amit ki lehet bírni, és aközött, amiben valóban élni lehet. Ez nem lázadás a hitem vagy a múltam ellen. Inkább mélyülés. Nem akarom kidobni azt, ami eddig megtartott, de már nem tudok csak kívülről igazodni hozzá. Most azt tanulom, hogyan legyek belülről jelen: Isten előtt, a kapcsolataimban, és saját magamban is. Nem kész válaszaim vannak, hanem őszintébb kérdéseim. Nem új identitást keresek, hanem azt, hogy ne tűnjek el abból az életből, amit élek. Talán ez az, amin most keresztülmegyek: a külső rendből a belső jelenlét felé tartok. És bár ez bizonytalan, mégis azt érzem, hogy közelebb visz ahhoz, ami igaz.
3
Marosvölgyi AnnaMi az, ami meghal bennem idén Húsvétkor? Ami most meghal bennem, az az önfejű makacsság. Ennek is egy specifikus formája, ami főleg az evés extrém kontrolljában (majd rendszeres kontrollvesztésében), a munkában és a kergetett szerelemben mutatta meg magát eddig. Az a fajta öndestruktív akaraterő, ami önzőn szembemegy a természettel és néha a Gondviselés által világosan megmutatott úttal is, mert ugyan nehéz bevallani, de valahol mélyen egy rész szentebbnek, tisztábbnak, jobbnak, okosabbnak hiszi magát a többieknél, mint hogy azt tegye, amit mások elvárnak tőle és inkább maradna szabad és önvezérlő bármilyen súlyos áron. Inkább voltam szinte egész életemben magányos és jutottam el (rengetegszer) fizikailag halál küszöbéig, mint hogy meghajoljak Isten előtt. De ez a szerencsém is, mert az intenzitásomnak hála, egészen korán, (27 évesen) szerintem tényleg lejutottam annak az aljáig, amit egóval el lehet érni és el lehet veszíteni általa. Én tényleg megszámlálhatatlanul sokszor meghaltam. Most pedig szó szerint nullán vagyok és sosem voltam ennyire nyugodt. Végtelenül bízom, átadtam magam. Az elmúlt hetek döntései bizonyítják, hogy a nagy döntésekben már kész vagyok elállni az Élet útjából, a kicsikben pedig gyakorlom és amennyire csak lehet, lelassulva, leegyszerűsödve, csendesebben otthont adok magamban a Jóistennek, hogy rajtam keresztül tudjon beszélni, énekelni, írni, kapcsolódni a Társaimhoz, akik szintén egy Emberségesebb világon dolgozni kelnek fel nap mint nap. Engedek meghalni magamban minden működést, ami ezen a szolgálati úton elgáncsolhatna és önként felszögezem magam arra a keresztre, ahova az Ég félreérthetetlenül szánt. Még mindig nem értem, hogy lehet ez, ami van, de már nem is akarom érteni. Történik, néha irgalmatlanul fáj és én hálás vagyok. Bennetek mi hal meg idén Húsvétkor? 🕊️🌌♾️
Andrea HunyadiErős nőnek lenni valójában egy álca, de ennek levetkőzése, hogy ne akarjam már magam mindig olyan erősnek és klassznak mutatni, különösen sok erőt és mereszseget igényel.
0- Andrea Hunyadi
Néhány éve hallgatom Joós I. videót, hogy jobban értsem a Férfi-népet. Szeretnék szintet ugrani, ennek főpróbájához, és akár Élet Főelőadashoz szeretném, hogy rámtaláljon a korban, kultúrában, érdeklődésben, értékrendben, életmódban hasonló Férfi.
0 
Norbert TariAzt hiszem màr,hogy semmi,de semmikèppen nem szabad feladni,s megalkudni azon cèlt,ill.azon cèlèr,amely sajàt önkifejeződèsünk felè visz minket.Mert ha ez ellen teszúnk akkor csak màsok èrdekeit,vàgyait fogjuk megvalòsìtani, teljesìteni,s mi magunk meg a passzìv lètezője maradunk az èletnek.Ergo: bàtorsàg!;)
0- Norbert Tari
Mivel beleragadtam a megszokott,de stabil munkahelyembe,nem vettem èszre,hogy engem igencsak kihasznàlnak,kiszipolyoznak. Persze sokat adtam,rehabilitàciòs tevèkenysègem rèvèn,viszont ez teljesen lemerìtett engem. Hogy ki tudtam innen lèpni,egy kollegàm felmondàsa,s "ideàlis"űj munkahely talàlàsa volt a segìtsègem hàla Istennek..:)
0 - Norbert Tari
Hogy vagytok az önfelvàlalàssal? Meritek magatokat adni, bàtran kifejezni,kimondani, amit szeretnètek? Èn mostanàban jöttem rà,hogy becsaptam magam,amikor azt hittem,hogy a pàrom igènyeit èrdemes elsődlegesen nèzni,vàgyait kutatni,s kielègìteni illetve elbűvölni őt valahogy,s akkor leszek majd szerethető, elfogadott,s akkor fog engem szeretni,elismerni,s az lesz az igazàn megfelelő.
Joós IstvánJézus a sírban, és vele az a pár napja még nagyon erős meggyőződésem is, hogy a Humania koncepció már kész volna. Lehet, hogy nincsen… MERT: (1) lehet, hogy egy csomó most még korai, tehát jelenleg felesleges/zavaró funkció is került a humania.io rendszerbe… például csoportok, kurzusok kezelése, mentor hálózat, stb. ÉS (2) lehet, hogy a sok funkció közepesen lefejlesztve helyett EGY témát kell nagyon jól megcsinálni, ami nyilván az, hogy mi a tökéletlenség vállalásán alapuló kapcsolódó platform vagyunk, AMIHEZ (3) lehet, hogy térképes kapcsolódás is fontos (hogy aki akarja: az aktuális fizikai lokációját tudja térképen mutatni – térképen mozgó profilképek a la Pokemon Go, de valódi emberekkel), ÉS VÉGÜL (4) az is lehet, hogy a fix tartalmú online kurzusok kora leáldozott, és a korszakos úton való haladást személyes AI asszisztenssel tudjuk sokkal jobban szolgálni, ami a Te konkrét élethelyzetedet érti, a korszakos állapotodat látja, és ennek megfelelően van Veled / nógat minden nap, hogy mit kellene csinálni. TEHÁT lehet, hogy nem a meglévő összes funkció fejlesztése a következő lépés, hanem egy döbbenetesen vagány és vérpofi mobil app kell most előbb, kevesebb funkcióval – amik kb. ezek: (1) profil és kártyák megosztása, reakciók egymásnak, (2) böngészés, klassz szűkítéssel, hogy meg lehessen találni, akivel dolgunk van, (3) belső üzenetküldés, hogy az Appot használva lehessen egymásnak írni, (4) térképes játék, hogy ki-be kapcsolhassam mikor látszom a térképen, és ismeretlenek odaléphessenek hozzám / én másokat az utcán sétálva meglephessek. :) AMI viszont azt jelenti, hogy lehet, hogy nem intézményi befektető, és sok pénz az időszerű lépés most még, hanem egy minimál, de ütős mobil app kell előbb, amit 20 millió forintból meg tudunk csinálni. - Te mit kérdőjeleztél magadban meg – Te mit engedtél idén sírba, hogy aztán feltámadhasson a 3. napra? … Ígérem, hogy fel fog. HA valóban elengeded. ♥️ - Öröm, ha van érzésed/reakciód, ide is írhatod: istvan@humania.io
GergőSziasztok! Az elmúlt 3-4 évben volt pár nekifutásom ismerkedés/párkapcsolat címszóval. Valahogy úgy érzem, látom hogy az emberek nem szeretnének energiát egy kapcsolatba forditani, ergo saját magukba. Mert ha meglátják a tükröt, elfutnak. Természetesen én is kaptam, és foglalkozom a mintáimmal amiket hozok magammal, de úgy érzem, az elmúlt fél évben, hogy elértem egyedül a határt. És szeretnék bepillantást tenni egy valódi, harmonikus kapcsolodásba.