Tapasztalatok

Edina Lukáts

Sziasztok! 14 éves kapcsolatból, ebből 8 év volt házasság.... léptem ki tavaly. Van 2 gyermekem. Egy évet jártam terápiára, megszerettem magam, saját életem építésére kezdtem a fókuszt tenni. Vállalkozásba is kezdtem, sportolok, gyerekekkel is 3-4 napos váltásban vagyunk. Multinál pénzügyi, ügyfélkapcsolati területen dolgozom + pénzügyi tanácsadással foglalkozom. Van edzői, gyermekápolói papírom is. Felgyógyultam daganatos betegségből (2010) Tele vagyok élettel, szeretettel, sok célom, álmom van, motivált vagyok. Meditáció és a sport sokat segít. Jó lenne egy remek társ is, aki jó barát, vicces, sportos és akivel a kémia is működik, mert szerintem kell a szikra nagyon. Egyedül is tudok boldog lenni, de mostmár bő 1 év után nyitnék mások felé.

Sokszor leülsz a földre életed során,de mindig az fontos hogy felállj.Ehhez ami a legnagyobb fegyvered sz önértékelésed. Ez a legnagyobb kapadzkodód au utad során. Te tudod mennyit érsz?

Férjemmel 9 éve vagyunk házasok. Van egy csodás kislányunk aki 8 éves. A kapcsolat mesesen indult sem vita sem hasonló. Nagyon tudtunk figyelni egymásra, majd gyors összeköltözés, eljegyzés, egy éven belül esküvő. A lányunk születése után is szépek voltak a napok, de valami miatt mégis feszült voltam. A Párom folyton dolgozott otthon voltunk hárman lányok. Az idő gyorsan telt és valahogy egyre kevesebb idő jutott egymásra. A kislány is sok időt elvett mert az átlagtól eltérő. Éreztem a bajt és egyre többet többet adtam, megoldást kerestem Férjem számára. Mikozben ő vagy nem volt otthon vagy folyamatosan feszült volt, és én magamban kerestem a hibát. Mondhatnánk tipikus, önfeladás csapdája. Igen ezt tettem lépésről lépésre adtam fel magamat, szeretet koldussá változtam. Amikor felvetettem egy lehetőséget próbáld ki te, és igen beindult a változás megláttam mindazt ami eddig előttem rejtve volt. De ahogy én fejlődtem egyre jobban zavart hogy nem kapok viszonzást, és nőtt a távolság. Sok sok beszelgetés során próbáltam felhívni a figyelmét a helyzetre, de bagatelizálás volt a válasz. Nem tartott velem és csak azért harcolt hogy mindene meg legyen, csak az anyagi meg erkölcsi elismerést kereste. Aztán egyszerűen már nem is beszéltünk egy nyelvet. Azt hiszem itt jutottunk el az aljára, hogy már nem is értjük egymást. Én olyan embereket találtam akik meghallgattak, ő pedig kizárva érezte magát. Eltávolodtunk egymástól, pedig az életem közepe még mindig ő volt. A kislány nyaralása alatt együttlétet tervezett annak ellenére hogy már rég kifelé állította a szekerét, mondtam hogy ezt nem lehet. Költözzön el és gondolkozzon, mit akar minket vagy a szabadságot, mert érzése szerint én bezárom. Már el is költözött válás folyamatban. Azóta is igyekeztem segíteni rendet rakni a lelkében, de hiába. Nehez elfogadni azt hogy a másik iránti szeretet nem jogosít fel arra hogy helyette harcolj. Ezt neki kell megtennie, szembe nézni saját démonaival.

Bányász Dorottya

A barátság nagy kincs, sok mindent köszönhetek én is a barátaimnak, a jókor és jól elhelyezett mondataiknak, tanácsaiknak, tapasztalataiknak, de csalódásaim legmélyebb bugyraiba is általuk kerültem, ha nincsen az elkötelezettségem az önismeret mellet, ma is haragudnék.

Krisztina dr. Teubel

Közel másfél éve lett vége a házasságomnak. (Kapcsolatjavítás tapasztalatkártyámon olvashatsz róla.) Önértékelesem romjain szenvedve nagyon hamar, szinte napok alatt ráebredtem, hogy ezt nem így szeretném csinálni, nincs szükségem több szenvedésre. Hisz abból jutott elég. Kellő időt hagytam arra, hogy újra egyensúlyba kerüljek. Akkor nyitottam meg magam ismét, amikor az idejét éreztem. Sok kapcsolódásom volt férfiakkal, sok felemelő élménnyel gazdagodtam, úgy lelkileg, mint testileg, és úgy engedtem ennek teret, hogy tudtam, mindez csak átmeneti. Mostanában kezdek változni. Már másféle kíváncsiság hajt. Vágyom az egyenrangúságra, arra, hogy valakire támaszkodhassak, és ne csak én nyújtsak támaszt, hogy lehessek gyenge, ne csak erős, határozott, ne irányítsak, inkább vezessek, bölcs tapasztalások által. Már szívem-lelkem is nyitott. Készen állok arra, hogy valaki, de nem akárki, Férfi legyen velem és mellettem.

Kardos Tímea

13,5 év közigazgatás. Ebből 8 év vezetői pozícióban. Érteni fogom a speciális munkahelyi problémáid. Szívesen segítek a tapasztalataimmal.

Timár Tibor

22 év házasság, nagy út és még hosszú út vár ránk. Az élet nagy kérdései merültek fel benne. Most már szép, de nem mindig volt ez így. Föltettem a kérdést sokszor magamnak, hogy vajon milyen ember az olyan, akinek a viselkedés mintája miatt a felesége sclerosis multiplex-es lesz. Vajon milyen ember az olyan, akinek a gyereke fél attól, hogy apa hogyan reagál a helyzetekre. A válaszom az lett: Egoista, gyáva, sérült. Hogy mi lett a megoldás? Elszégyeltem magam és addig mentem a belső vadonom legmélyére, egyedül és segítséggel, amíg annyira megváltoztam, hogy a feleségem kigyógyult a gyógyíthatatlan betegségből, a fiammal pedig egy nagyon szuper kapcsolatom van és ami még nagyon fontos, magammal is nagyon jó lett a kapcsolatom, most már büszke vagyok magamra, bele merek nézni a tükörbe.

23 éves felnőtt lanyom van. Túléltem a dackorszakot, a tinédzser kort szóval minden megvolt. Fontos a nevelés de a szeretet a lehfontosabb.

Szántó Kitti

A gyerek vendég a háznál, jó sokáig maradó vendég, szívesen látott vendég ... de eljön az idő amikor elmegy és el kell engedni a sok sok szeretet, élmény, tapasztalat munícióval

Attila Pihelevics

Évek óta írok az Énakadémia Közösségben egy újfajta együttműködési módról, fókuszról, közegről. A megfelelő alap számomra egy adott (együtt)működési módba, közegbe vetett közös hit, az ez alapján és ennek segítségével történő működésre való törekvés és képesség. Az, hogy ez a közös alap azt is jelenti, hogy semmi más nem a legfőbb közös alap. Tehát nem egy konkrét cél, ügy, nem önmagam vagy a másik önmagában, nem Isten és semmi más sem. Ezért egy ilyen komolyabb kapcsolódáskor először azt lenne célszerű tisztázni, hogy a működésre, közegre vonatkozó közös hit, fókusz megvan-e, és utána lehetne ezt az egyéni személyes tartalmakkal megtölteni, működtetni. Minden résztvevőnek mindig megvan a személyes igazsága, és minden résztvevőnek mindig "csak" a személyes igazsága van meg, amellyel részt vesz a folyamatokban. Nem annyira a kiinduló személyes tartalmak hasonlósága vagy különbözősége a meghatározó, hanem inkább az, hogy az egyéni tartalmak milyen módon kerülnek kölcsönhatásba, milyen közeget alkotnak. Ebben a közegben a résztvevők számára egyformán fontos, hogy megvalósuljon saját maguk és a másik kb. egyenlő mértékű, súlyú rendszeres, őszinte jelenléte, részvétele is.